Újragondolják a Kövim szerepét

A hírekkel ellentétben a szaktárca nem javasolja az autópályák ingyenessé tételét -- mondta Fónagy János lapunknak. Elismerte, hogy ezt a lehetőséget is megnézték a tárcánál a közelmúltban végzett átfogó, teljes körű vizsgálat során. Ennek keretében 5-6 lépcsőben -- a nullától a beruházás megtérülésére alkalmas díjig -- készült hatásvizsgálat. Arra törekszünk -- hangsúlyozta a miniszter --, hogy az autópálya mindenki számára megfizethető legyen. A teherautók díját 2001 elején csökkentették, és a tárca szándékai szerint továbbra is más járművekénél kisebb mértékű emelésre számíthatnak a teherautósok.
A Magyarországon tavaly bevezetett egységes matricarendszer egyéves tapasztalatairól szóló előterjesztés néhány hete elkészült -- tudtuk meg a minisztertől. Ebben a szaktárca javasolja a jelenleg forgalmat akadályozó kapuk lebontását a főpályákról, de csak onnan. Az emiatt szükségessé váló ellenőrzés módszerét vizsgálja a Belügyminisztérium. A közlekedési miniszter szerint a nyitott kérdések várhatóan 1-2 héten belül tisztázódnak, és így reményei szerint még a nyári szünet előtt megtárgyalja a kormány. Fónagy János az egyszerűbb és egyben olcsóbb megoldás híve. Példaként említette Ausztriát, ahol a parkolókba terelik ki a járműveket ellenőrzésre.
A tárca szorgalmazza az egységes matricarendszer M5-ös autópályára való kiterjesztését. A miniszter szerint az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt.-vel 1993 és 1995 között kötött egy alap- és két módosító szerződés jogilag bonyolult, de összességében az állam és polgárai számára hátrányos. Dolgoznak azokon a szakmai javaslatokon, amelyekkel az AKA-t megkeresik. "Gőzerővel" számolnak -- fogalmazott --, de az M5-ös "matricásítása" miatt az állami sztrádákon alkalmazott egységes díjak aránytalan emelését nem tehetik meg. A miniszter a koncessziós társasággal való tárgyalásokra a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-t hatalmazza fel.
Lapunk nyomvonalvitákat firtató kérdésére Fónagy János határozott nemmel válaszolt. Nincsenek nyomvonalviták -- mondta --, emiatt sehol sem áll a sztrádaépítés. Az M7-esnél bírósági ügyről van szó. A bíróság döntését a tárca tudomásul fogja venni.
Az M3-as kapcsán kialakult helyzetet politikai hecckampánynak nevezte a miniszter. Hiszen egy éve ismeretes, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park -- világörökséggé minősítése miatt -- fokozott védelmet igényel, és ezért a korábban kialakított négy fő- és számos alváltozatban meglévő nyomvonalon további "cifrázások" szükségesek. Amin most vitatkoznak, az öt kilométerrel hosszabbítaná meg az M3-ast, de ugyanannyival lenne rövidebb a 35-ös út. Pénzügyi szempontból a két változat lényegében azonos. A tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a gazdaságosság, az európai vonalvezetés, a közlekedésszervezés, a környezet-, természetvédelmi és egyéb szempontok mérlegelése alapján az ősszel dönt az M3-as nyomvonaláról. Addig pedig még további változatok is készülhetnek. Reményei szerint sikerül a legjobb megoldást megtalálni.
A jelentős infrastruktúra-fejlesztések reálisan számítható időn belüli megvalósítását azonban több esetben is veszélyeztetik olyan polémiák, amelyek jelentős részét egy közhasznúságról szóló jogszabállyal elejét lehetne venni -- véli Fónagy János. Ez nemcsak a közlekedési projekteknél, de közmű- és más beruházásoknál is fontos lenne.
Példaként említette a miniszter, hogy a 13 kilométeres Bodrog menti árvízvédelmi töltésből azért hiányzik mintegy 300 méter Sárospataknál, mert 2-3 vízparti tulajdonos a valós érték sokszorosát kéri. Ezért a nyolc falunak biztonságot adó, milliárdokért épült töltés munkálatai nem fejeződhettek be.
Ilyen eseteken változtathatna a közhasznúságról szóló törvény. Ennek lényege, hogy közcélnál az igénybevétel történhessen meg, a kártalanítás mértékéről pedig döntsön a bíróság. Korábban ez szerepelt a kisajátítási törvényben, de a 90-es évek elején megváltoztatták. Így amíg nincs jogerős ítélet, nem lehet odamenni a területre. A miniszter a közhasznúságról szóló törvény tervezetét -- ami ezen változtatna -- a korszerűsített közlekedéspolitikai koncepció benyújtásával egy időben szándékozik kezdeményezni.
A közlekedéspolitikai koncepció korszerűsítésének szükségességét Fónagy János a magyar gazdaság szerkezetének változásával, a küszöbönálló EU-csatlakozással, a Magyarországot is elérő civilizációs szituációkkal, valamint a közlekedési szokások változásával indokolta. Az 1997-ben elfogadott koncepció 1994--1995-ös adatokon alapult, az azóta eltelt 7-8 évben sok minden felgyorsult ezen a területen.
A koncepció részeként dolgoznak a közlekedésigazgatás korszerűsítésén is -- mondta a miniszter. Ez egyrészt a tárca szerepének, másrészt a tulajdonjog gyakorlásának (MÁV, Magyar Posta Rt., közútkezelők) újragondolását jelenti. Konkrét elképzelések még nincsenek. A tárca reményei szerint a korszerűsített közlekedéspolitikai koncepció az ősszel a kormány, november--decemberben pedig a parlament elé kerül. A Kövim szeretné, ha a korábbiakkal ellentétben -- amikor is csak parlamenti határozat született -- ezúttal törvényi megerősítést kapna a koncepció.
A minisztertől megtudtuk azt is, hogy a közelmúltban áldását adta a Magyar Posta Rt. stratégiájára. Elmondta, hogy az abban megfogalmazott fejlesztési célokkal, szakmai célkitűzésekkel egyetért. Ugyanakkor további részletes gazdaságossági számításokat, illetve az üzletágak üzleti tervének kidolgozását kérte.