Vezérelv az inflációs célkövetés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jövőben a széles árfolyamsáv keretein belül megvalósított, úgynevezett implicit inflációs célkövetésre (célkitűzésre) épülő monetáris rendszert működtet -- döntött tegnapi ülésén a jegybanktanács. A rendszer működési feltételeiről ma jelenteti meg részletes anyagát a jegybank, de kereteit Járai Zsigmond jegybankelnök tegnapi sajtótájékoztatóján már ismertette.
Eszerint az MNB döntéseit ezentúl egy 18 hónapra előre meghatározott és kihirdetett, a kormánnyal egyeztetett inflációs cél vezérli: egy tizenkét havi inflációs ráta, amely 2 százalékos "toleranciasávban" mozog. 2001 decemberére a jegybank 7 százalékos pénzromlást vár, a pénzügypolitika számára irányadó 2002-es cél pedig 4,5 százalék. A 7 százalékos idei előrejelzés reális -- mondta Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője -- ugyanakkor a 4,5 százalékos célkitűzés ambiciózus, bár nem lehetetlen. A szakértő első számításai szerint amennyiben a külső tényezőkben (euróárfolyam, olajár, élelmiszerárak) egy "óvatos optimista" forgatókönyvet feltételezünk, a forint néhány százalékos erősödésével elérhető az inflációs cél. Ehhez a következő egy évben várhatóan egy az inflációscsökkenés ütemétől elmaradó mértékű kamatcsökkentés, vagyis növekvő reálkamat fog járulni. Az sem lehetetlen, hogy a hatósági árak területéről kormányzati "rásegítés" is érkezik majd, vagyis visszafogott központi áremelések várhatók.
A jegybank negyedévente adja közre inflációs jelentéseit, amelyben elemzi, hogy a jelenlegi, illetve jövőben várható dezinflációs pálya mennyiben felel meg a célkitűzésnek. A dezinflációs pályát úgy határozták meg, hogy ebből a szempontból egy 2006. január 1-jei eurózónához történő csatlakozásnak ne legyen akadálya -- mondta Járai. Mindez azt jelenti, hogy az ehhez kapcsolódó 2004. március és 2005. március közötti referencia-időszakban a magyar infláció ne haladja meg 1,5 százaléknál nagyobb mértékben a három legjobb mutatójú EMU-tagország átlagát. A jelenlegi európai adatok szerint ez egy 2,8-es vagy annál alacsonyabb pénzromlást jelentene -- mondta a jegybankelnök.
A célul kitűzött inflációs pályáról történő letérés esetén a jegybank elsősorban árfolyameszközökkel, másodsorban pedig kamatpolitikai lépésekkel avatkozna be -- mondta Riecke Werner jegybankalelnök. Egyelőre nem világos, hogy a két eszköz milyen arányba osztozna a feladaton -- reagált a hírre Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. Az árfolyam-politika a felértékelődés után meglehetősen kötött helyzetben van. Egy esetleges inflációra gyakorolt kedvezőtlen külső hatás után a forint újra egy szűk sávba szorulhatna be, hiszen lefelé az antiinflációs politika, felfelé pedig a közeli sávszél miatt nem mozdulhatna jelentősen az árfolyam. Járai Zsigmond lapunk kérdésére elmondta, nem tart attól, hogy a forint a 2004-es időszakig elhagyná a sávot, ugyanakkor évi néhány százalékos felértékelődést vél reálisnak. Egyes elemzők nem tartják lehetetlennek, hogy bizonyos árfolyam-politikai módosításokra szükség lehet. Az egyik lehetséges megoldás az lehetne, hogy új, magasabb sávközepet állapítanának meg. Erre a legalkalmasabb pillanat a csúszó leértékelés megszüntetésének időpontja lenne. A másik módszer egy esetleges csúszó felértékeléses rendszerre történő átváltás, de az nem valószínű, hogy bármelyik forgatókönyv a közeljövőben valósulna meg.