Világszerte növekvő fegyverkiadások

Egy évtizeddel a hidegháború vége után a katonai kiadások összege ismét növekvőben van -- hangoztatja a SIPRI. Ezzel kapcsolatban a katonai kérdésekben irányadónak számító évkönyv megjegyzi: a fegyvergyártó cégek a kilencvenes években tapasztalt jelentős mértékű konszolidáció ellenére komoly többletkapacitással rendelkeznek, ezért újabb és újabb megrendelésekért lobbiznak a kormányoknál.
A katonai kiadásoknak a mélypontot jelentő 1998 óta tapasztalt emelkedése elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország, továbbá az afrikai és dél-ázsiai térség növekvő kiadásaival magyarázható. A torta legnagyobb szeletét az amerikai kiadások jelentik: tavaly arányuk 37 százalék volt. Az elmúlt két esztendőben az orosz katonai büdzsé is jelentősen -- 44 százalékkal -- bővült, ám a megelőző évek drasztikus lefaragásai miatt az egykori keleti szuperhatalom katonai költségvetése továbbra is közelebb van a nagyobb európai országokéhoz, mint az immár egyetlen világhatalomként számon tartott Egyesült Államokéhoz. Moszkva egyébként az idei évre is további kiadásbővítést tervez.
Az afrikai országok reálértékben összesen 37, a dél-ázsiai térség államai pedig 23 százalékkal növelték katonai kiadásaikat 1999 és 2000 folyamán. Továbbra is ez a két régió adott otthont a legtöbb fegyveres összecsapásnak -- mutat rá a svéd kutatóintézet. Világszinten egyébként tavaly valamivel kevesebb -- 27 helyett "csupán" 25 -- fegyveres konfliktust regisztráltak, mint 1999-ben. Ezek közül mindössze kettő volt országok közötti háború, a többi esetben polgárháborús eseményekről volt szó. A nemzetközi békemissziók száma elérte az 55-öt, ebből 18 az ENSZ égisze alatt zajlott.
Miközben a katonai kiadások világszerte emelkednek, a nemzetközi fegyverkereskedelem értéke tavaly 26 százalékkal elmaradt az 1999-es szinttől. Az eladások majdnem fele az Egyesült Államokból származott; az exportőrök listájának további vezető helyeit Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország foglalta el. Az Európai Unió országai együttesen a világ második legnagyobb volumenű fegyverexportját bonyolították le -- írja a SIPRI.
Az Európai Uniónak meg kell határoznia szerepét a biztonságpolitikai színtéren -- vélekednek a svéd kutatóintézet szakértői. Ezen törekvés jeleként értékelik a közös biztonság- és védelempolitika (ESDP) terén az elmúlt évben hozott döntéseket. Az évkönyv szerint az EU megkerülhetetlen szereplő a konfliktusmegelőzés és -kezelés, például a béketeremtő és -fenntartó akciók terén. Arra azonban nem látnak esélyt, hogy az unió belátható időn belül kiválthassa a NATO katonai infrastruktúráját és védelmi képességeit.