BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A kormány lesz a fő károsult

Súlyos, de a négy évvel ezelőtti oderai árvíz pusztítását meg sem közelítő károkra számítanak a lengyel kormányhivatalokban a mostani áradás nyomán. A kormány belpolitikai helyzetét viszont végképp katasztrofálissá tette a szeptemberi választások előtt alig néhány héttel érkező természeti csapás.

A lengyel kormány eddig 200 -- egyes források szerint 300 -- millió zloty (13,4 vagy 20,1 milliárd forint) összegű segélyt ajánlott fel az árvízkárosultak javára, ez azonban csupán ötöde annak, ami a helyi közigazgatási szervek legfrissebb felmérésében szerepel. Az árvíz elleni védekezésben illetékes varsói környezetvédelmi minisztérum minden kárbecslést korainak tart, mert -- mint egyik szóvivője figyelmeztetett -- még mindig hatalmas területek vannak víz alatt.
A Handelsblatt varsói tudósítója szerint különösen nagy kár származik az árvízből a Szolidaritás-blokk álltal adott kormány számára. A közvélemény-kutatások szerint amúgy is súlyos vereség elé néző Buzek-kabinetnek további hatalmas tekintélyvesztést okozott, hogy a kárelhárításban illetékes környezetvédelmi miniszter sokáig nem volt hajlandó megszakítani a szabadságát.
Felróják a mostani kormánynak, hogy semmit sem tanult a négy évvel ezelőtti, oderai árvíz súlyos leckéjéből, ezért ismét teljesen felkészületlenül érintette az országot a tartós esőzés. Mint a német lap figyelmeztet, 1997-ben nagyrészt a védekezések kormányzat általi félremenedzselése miatt bukott meg a választásokon az akkori, balközép politikai garnitúra.
A két katasztrófát összevetve a Financial Times Deutschland megállapítja, hogy 1997-ben a most várhatót jóval meghaladó összegű, a GDP 1 százalékára rúgó kár keletkezett. A rendkívüli veszteség akkor amiatt állt elő, hogy a természeti csapás fontos ipari körzeteket és jelentős településeket sújtott, óriási kárt téve az infrastruktúrában is.
Ezzel szemben most inkább gyéren lakott és mezőgazdasági körzetek estek áldozatul. A veszteséget az is tompíthatja, hogy az áradások előtt a tavalyit mintegy 20 százalékkal meghaladó, 25-26 millió tonnás gabonatermést jeleztek előre. A Reuters által idézett szakértők nem zárják ki, hogy az esőzések és a dél-lengyelországi áradások miatt a gabonatermés csupán 24 millió tonna lesz, de így is jóval több a tavalyinál.
A két katasztrófa közötti további, fontos különbségnek minősítik jelentések, hogy 1997-ben egy fellendülési szakasz idején érkezett a csapás, most viszont egy, a recesszió határára sodródott gazdaságot sújt. Mint a Handelsblatt emlékeztet, a varsói pénzügyminisztérium csak 1,9 százalékos GDP-növekedést prognosztizált az idei első fél évre.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.