Alacsony magyar élettartam

Nyolc rendszerváltó ország tartozik a magas fejlettségűek közé az ENSZ általános életminőséget tükröző listáján. Bár az egy főre jutó GDP és az oktatási index értéke alapján Magyarország hajszállal jobban áll Szlovákiánál, az mégis egy hellyel megelőzi Magyarországot. Egy szlovák állampolgár ugyanis születésekor kerek két évvel hosszabb életre számíthat.
A rendszerváltó államokra általában jellemző, hogy kedvezőbb a helyzetük az életminőség szempontjából, mint a pusztán a gazdasági fejlettséget tükröző rangsorban elfoglalt helyük. Ukrajna a HDI alapján 22 hellyel áll előrébb, mint az egy főre jutó GDP szerint számolva, Magyarország esetében a különbség öt, Szlovénia helyezései között viszont már csak kettő.
Az ENSZ jelentésének készítői sürgetik, hogy a fejlett országok segítsék elő a legújabb technológiák fejlődő országokbeli alkalmazását az életminőség gyors javítása érdekében. Egyedül a piac nem képes ennek megfelelően elosztani a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az 1998-ban gyógyászati kutatásokra fordított 70 milliárd dolláros büdzséből például mindössze 300 millió jutott az AIDS, és csupán 100 millió a malária elleni védelem keresésére, tartva a várhatóan alacsony fizetőképes kereslettől.
A globalizáció korában a fejlődő országok esélyeit nagyban befolyásolja, milyen eredményesen tudnak a nemzetközi hálózatokhoz kapcsolódni. Ez, valamint a megfelelő szabályozási környezet kialakítása egyaránt szakembereket igényel. Csakhogy a legképzettebb munkavállalók nemzetközi mobilitásának erősödésével a fejlődő államok az oktatás területén eszközölt beruházásokkal részben a fejlett ipari országokat támogatják. Az évente várhatóan 100 ezer, az Egyesült Államokba települő indiai szakember például mintegy 2 milliárd dolláros veszteséget okoz India erőforrásaiban.