Alkotmánybírósághoz fordul a MOK

A munka törvénykönyve elvileg előnyös lenne az egészségügyi dolgozóknak, mivel rendelkezései szerint a túlmunka beleszámít a szolgálati időbe, az érte járó pénz pedig a nyugdíjalapba. Ám az ágazati miniszter végrehajtási rendelete úgy ró az átlagosnál több túlórát az orvosokra, hogy annak töredékét ismeri csak el tényleges munkaként, s nem biztosítja számukra a törvényes pihenőidőt -- állítja Kupcsulik Péter, a MOK elnöke. A kamara szerint az ágazati szabályozás ellentétes az Európai Unió luxembourgi bírósága ez év elején hozott határozatával is.
A törvény évente 200 óra rendkívüli munkavégzést, a kollektív szerződés alapján pedig legfeljebb 280 órát engedélyez a közalkalmazottaknak, ám az egészségügyre vonatkozó végrehajtási rendeletben a miniszter ezt 300, illetve 400 órában határozta meg. A munka törvénykönyve azt is előírja, hogy a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Az ágazati szabályozás azonban megfosztja az egészségügyi dolgozókat a pihenőidőtől, ami a betegek ellátását is veszélyezteti -- állítja az elnök. Az orvos egy 16 órás műszak után ugyanis kénytelen úgy ismét munkába állni, mintha pihent volna. A MOK szerint azért rendelkezhetett így a miniszter, hogy ne kelljen az orvost helyettesítő pénzéről gondoskodni.
Az új munka törvénykönyve szerint amennyiben a készenlét vagy ügyelet idejében végzett rendkívüli munka időtartama nem mérhető, azt teljes egészében túlmunkaidőnek kell tekinteni. Az egészségügyi miniszter azonban nem a ténylegesen végzett többletmunka alapján, hanem spekulatív módon határozta meg az orvosok rendkívüli munkaidejét -- állítja a MOK.
Az ágazati végrehajtási rendelet szerint ugyanis a hétköznap végzett 16 órás, úgynevezett csendes ügyeletért -- itt a tényleges munka előre nem határozható meg, de az orvosoknak készenlétben kell lenni -- csupán két túlóra, a hétköznapi 16 órás ügyelet minősítésű szolgálatért pedig 4 számolható el a doktoroknak, ez alapján jár az ügyeleti díj is. És hiába teljesít a pihenőnapon 24 órás ügyeletet az orvos, csupán 6 túlóra számolható el érte. Ez Kupcsulik szerint szakmai képtelenség, hiszen túl azon, hogy a betegség nem ismer időkorlátokat, jelentősen csökken a nyugdíjban elismert szolgáli idő. A MOK szerint egy 35-40 évet dolgozó orvos szolgálati ideje az ügyeletekkel 50 évi munkavégzésnek számít, amit nem lehet negligálni.
A köztestület elnöksége a miniszter rendeletét törvényellenesnek tartja, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. Arra kérik a taláros testületet, foglaljon állást az egészségügyi dolgozók napi pihenőidejének, túlmunkájának és az elvégzett munka meg nem fizetésének ügyében.
Mikola István átmenetinek tartja a törvény egészségügyre vonatkozó végrehajtási rendeletét. Mint azt a Világgazdaságnak elmondta: ha nem készül az ágazatra szóló, speciális rendelet, a kórházak egy részét munkaerő híján be kellene zárni. Szerinte az ügyeleti rendszer végleges megoldása sok milliárd forintot igényelne, így arra a következő, 2003-as költségvetés elfogadásáig várni kell. Mikola megfontolandónak mondja a folyamatos üzemrendszerre való áttérést, és elképzelhetőnek tartja a három műszakos munkarend bevezetését a gyógyintézetekben. Ennek előkészületeit az Országos Traumatológiai Intézetben már megkezdték.