Az alultervezett infláció is segíti a bevételeket

Az államháztartás hiánya 145,5 milliárd forint volt június végén, ami az éves előirányzatnak mindössze 29,5 százaléka -- tudta meg a Világgazdaság. A központi költségvetés bizonyítványa még jobb: a 84 milliárd forintnyi deficit az éves terv 18 százalékát sem éri el.
Az egészségbiztosítási alap 35 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Ennek mintegy harmada, 9,3 milliárd forint az utolsó hónap alatt keletkezett. A nyugdíj-biztosítási alap féléves 36,8 milliárd forintos deficitjéhez június hónap 7,5 milliárddal járult hozzá.
A központi költségvetés szokatlanul visszafogottan költekezett az első fél évben. A gazdálkodószervezetek támogatására szánt 181,6 milliárdos keret 51,4 százaléka fogyott el. A szokatlanul jó adatban szerepet játszik az is, hogy az agrárkiadások ez egyszer a terv szerint alakultak.
Tavaly ilyenkor már a keret 65 százaléka elfogyott. Június végéig a piacra jutási támogatások 17,2 milliárd forintot, az agrártermelési támogatás pedig 36,2 milliárdot tett ki. Ugyanakkor a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása már május végére meghaladta az éves keret felét, öt hónap alatt 5,8 milliárd volt.
A fogyasztói árkiegészítés kissé lépi csak túl az időarányos szintet, 42,5 helyett 45,8 milliárdot utaltak át ilyen címen. Érdekes, hogy az első fél évben még döcögött a lakástámogatás: a 21,2 milliárdnyi kifizetés alig valamivel több, mint az előirányzat harmada.
Júniusban jelentős átutalás történt a társadalombiztosítás részére. A garancia és hozzájárulás a tb-hez címen 27,2 milliárd forintot utalt át a központi kassza, miközben a megelőző öt hónap alatt összesen 40,7 milliárdot.
A bevételi oldal is rózsás képet mutat. Minden árszintfüggő bevétel túlteljesült a költségvetés készítésekor meglehetősen félrebecsült infláció következtében.
Általános forgalmi adóból 18 milliárddal folyt be több a tervezettnél, jelenleg 616 milliárdon áll a mutató. 2000 első fél évéhez képest az áfabevételek 12 százalékkal emelkedtek, a visszautalások ugyanakkor 18 százalékkal haladják meg a tavalyi, relatív alacsony mértéket. Ennek oka a múltban keresendő: 2000 januárjától csak azok a vállalkozások kapják vissza áfájukat, amelyek legalább két negyedévig nettó visszaigénylői pozícióban vannak. Így igazából a tavalyi első fél évet nem lehet reális bázisnak tekinteni áfa-visszautalás tekintetében. Arányaiban a személyi jövedelemadó még az áfánál is jobban teljesített. A 771 milliárdos előirányzat felénél éppen 14 milliárd forinttal nagyobb a június végéig elért eredmény. A tavalyi első hat hónappal összevetve éppen 20 százalékkal emelkedett az adónem bevétele. Év végére még jobban meglódulhat az szja. A közszférában további béremelések lesznek, elemzők akár 50 milliárdos túlteljesülést is el tudnak képzelni.
Társasági adóból a tavalyi eredmény harmadával több, 109 milliárd forint folyt be. A pénzintézetek ezen is túltettek, tavalyi adójuk másfélszeresét fizették be.
A tb-alapok hiánnyal küszködnek. A gyógyszerkassza többet költ az eredeti terveknél. Június végéig a 147 milliárd forintos gyógyszer-támogatási előirányzat 60 százalékát, 88 milliárd forintot már kiutaltak. A társadalombiztosítási járulékokból összesen 1451,2 milliárd forint folyt be, az időarányosnál 20,5 milliárddal több. Ezt teljes egészében felemészti majd a második nyugdíjemelés, illetve a gyógyszerpluszkiadás. A magánpénztárakba fizetett járulékok kompenzálására 33 milliárd forint mozgott a központi költségvetéstől a nyugdíjalaphoz.