Csökken a munkanélküliség

A második negyedévben tovább csökkent a munkanélküliség Magyarországon. A három hónap átlagos rátája 5,6 százalék volt, ami a munkaerő-piaci felmérések 1992-es kezdete óta a legalacsonyabb érték. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban 230 ezer ember volt kényszerűen állástalan, 37 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint a foglalkoztatottak száma ugyanezen 12 hónap alatt 23 ezerrel nőtt.
A fiatalok között 10,6 százalékos a munkanélküliségi ráta. Az Európai Unióban mindkét munkanélküliségi mutató magasabb. Ott a fiatalokra számított mutató 14,6, a "teljes" ráta pedig 7,5 százalékon áll.
Magyarországon a közép-dunántúli régióban a legalacsonyabb az állástalanság, de 5 százalék alatti rátával büszkélkedhet még Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország. Az egyetlen térség, ahol az elmúlt egy évben nőtt az állástalanság, Dél-Alföld volt. A hagyományosan magas munkanélküliségű területeken (Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön) csökkent ugyan az állást nem találók száma, de a nagy leszakadás nem szűnt meg: ezeken a területeken még mindig több mint kétszer akkora a ráta, mint a legelőnyösebb helyzetben lévő régiókban.
A következő hónapokban egyébként az éven belüli szezonalitás is kedvezhet a további csökkenésnek. Júniusban 5,4 százalékos volt a ráta, ami kisebb, mint a háromhavi átlag. (A háromhavi átlagolást azért végzi a KSH, mert az ILO-ajánlás szerinti, mintavételen alapuló számítások így megbízhatóbbak.) A második fél év első hónapjában minden bizonnyal a júniusihoz hasonló értéket mér majd a statisztikai hivatal, a háromhavi átlagból viszont kiesik az áprilisi, viszonylag magas 5,8 százalékos érték. Így akár már a következő hónapban tovább csökkenhet a munkanélküliségi ráta.