Görögország segíti legjobban iparát

Az egymást követő hároméves időszakok feldolgozása alapján a tizenöt tagállam átlagosan évi 90 milliárd eurós támogatást folyósított az 1997--99 közötti időszakban, ami 12 milliárd eurós csökkenést jelent a 1995--97 közöttihez képest. Az utolsó feldolgozott időszakban az évenkénti teljes szubvencióból a közlekedés kapta a legtöbbet, 32 milliárd eurót, amiből a vasútnak nyújtott támogatás 31,5 milliárddal részesedik. Átlagosan közel 28 millárdot kapott a feldolgozóipar, 14 milliárdot pedig a mezőgazdaság. A 12 milliárd eurós csökkenés is nagyrészt a három kiemelt területre korlátozódott, ellentétben a csak kismértékű elvonásnak kitett szénbányászattal és a korábbinál is bőkezűbben támogatott szolgáltatásokkal.
Az országok szerinti elemzésből kiderült, hogy -- a hozzáadott érték arányában mérve -- a feldolgozóipart a legnagyobb mértékben Görögország támogatja, mégpedig fajlagosan hétszer olyan súllyal, mint a skála másik végén álló Egyesült Királyság. Az utoljára elemzett időszakban Német- és Olaszország erőteljesen csökkentette az állami támogatásokat, szerényebb mértékben tették ugyanezt a Benelux államokban, Görög-, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. A többi tagállamban viszont emelkedtek az ilyen célú juttatások.
Mario Monti, a bizottság versenyügyekben illetékes tagja az eddigieknél is gyorsabb haladást sürgetett az ad hoc jellegű, egyes vállalatoknak szervezett támogatási akciók visszaszorításában. A juttatásoknál a jövőben részint a szektorális, főleg azonban a horizontális jelleget kell előtérbe helyezni. Ez utóbbi keretében főleg az oktatás, a kutatás és a regionális fejlesztés céljára lehetne kiemelten közpénzeket költeni. A bizottság a kisvállalati kört is preferálni javasolja a tagállamok kormányainak.
A bizottság eddig csak regisztert vezetett a támogatási akciókról, a jövőben azonban sikerlistás formátumban (scoreboard) is tájékoztatást adna. Ez utóbbi öt alformátumban jelenne meg, az egyikben az országok szerinti irányzatokat elemeznék, egy következőben fórumot teremtenének arra, hogy a kormányok "megmagyarázzák a bizonyítványukat" és a követett szubvenciós politikájukat. A harmadik amolyan találati lista lenne, hogy az egyes államok nyilvánosság előtt ellenőrizhessék egymás eredményeit. A negyedig a bizottság álltal esedékesnek tartott korrekciókat tartalmazná, az ötödik pedig az egyes támogatási akcióknak a piac működésére gyakorolt hatását elemezné.