Harmonizált munkajog

Magyarország európai uniós csatlakozásának előkészítési folyamatában az európai integrációs tárcaközi bizottság foglalkoztatási és szociális ügyek munkacsoportja tizenegy témakört tekintett át. E munka 1997 januárjában kezdődött, s a fejezet lezárására a múlt év végén került sor.
Az elkészített értékelés szerint -- amely a közelmúltban került az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) elé -- a munkajog területén az elmúlt időszak legnagyobb horderejű feladata a munka törvénykönyvének jogharmonizációs célú módosítása volt. Várhatóan ez év novemberében elfogadja a parlament a bérgarancia-alapról szóló jogszabály és a csődtörvény módosításait, amelyben már megfelelő jogi védelmet kapnak a munkavállalók akkor, ha munkaadójuk fizetésképtelenné válik. Ugyancsak e körbe tartozik az európai üzemi tanácsokra vonatkozó irányelv átvétele, amely önálló törvénytervezet formájában kerül a parlament elé. E jogszabály megalkotását 2002-re ütemezi a jogharmonizációs kormányhatározat tervezete.
A munkajog területén a joganyag átvétele az első lépés az EU-csatlakozás folyamatában, ám ugyanilyen lényeges kérdés ezek alkalmazása is. Ezért a kormányzat nagy hangsúlyt fektet a munkaügyi bírák felkészítésére. Képzésük májusban megkezdődött, s az év során folytatódik az ország különböző pontjain.
Kettős feladatot kell teljesíteni a szociális párbeszéd területén, hiszen itt szó van egyrészt a partnerek felkészítéséről annak érdekében, hogy érdemben be tudjanak majd kapcsolódni az európai szociális párbeszédbe. A másik kiemelt feladat a hazai szociális párbeszéd rendszerének fejlesztése. Az Európai Bizottság és az európai szociális partnerek komoly elvárásokat fogalmaztak meg a szociális párbeszéd magyarországi rendszerével kapcsolatban, s számos kritika érte a magyar gyakorlatot. Ezért -- bár a kormányzat a kritikák egy részét nem tudja elfogadni -- a kormány és a szociális partnerek e rendszer megerősítését szorgalmazzák. E cél megvalósítását szolgálja az az elképzelés, amely az érdekegyeztetés ágazati szintjét fejlesztené.
A foglalkoztatáspolitika témakörében ugyan konkrét jogharmonizációs feladat nem fogalmazódott meg, ám cél a közelítés az európai foglalkoztatási stratégiához. A foglalkoztatáspolitika EU-konform átalakítása túlmutat egyetlen minisztérium hatáskörén. Ugyanis ez olyan témaköröket is érint -- egyebek mellett --, mint az adórendszer módosítása, a hitelfelvételi lehetőségek bővítése, az emberi erőforrás fejlesztése, a felnőtt tanulók létszámának növelése, a kis- és középvállalkozásoknál folyó kutatás-fejlesztés és innováció támogatása. A foglalkoztatáspolitika területén a felkészülésben kiemelt szerepe van a megyei munkaügyi központoknak, azaz a foglalkoztatási szolgálatnak.