Korlátozzák a táppénzalapot

Tervek szerint az ősszel módosítják a táppénzzel kapcsolatos szabályokat -- mondta a Világgazdaságnak Donkáné Verebes Éva, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese. A táppénznek jelenleg nincs felső korlátja, a táppénzalapba beleszámít például a végkielégítés is. Ez is közrejátszott abban, hogy az idei, 56,4 milliárdos kassza -- ez nem zárt -- időarányos részét 7 százalékkal túllépte a biztosító. Tény azonban, hogy a költségvetés tervezésekor nem számoltak a táppénz alapjául szolgáló bérek növekedésével -- mondta a főigazgató-helyettes.
Az egészségbiztosítási alap (ea) féléves bevételei egyébként csaknem megegyeznek az előirányzottal, ám a kiadások 5,4 százalékkal meghaladják azt. A kincstári pénzforgalmi nyilvántartás szerint az első hat hónapban 35 milliárd volt az ea hiánya. A tényleges deficit azonban ennél 5,8 milliárddal kisebb, ugyanis ennyit fizetnek még vissza a kórházak az OEP-nek az év elején felvett működési előlegből.
Donkáné Verebes Éva szerint az alap első félévi hiányát a pénzbeli ellátások növekedése mellett a gyógyszerkiadások okozták. Csaknem egyhavi gyógyszerár-támogatás összegének megfelelő, 14,5 milliárd a tb gyógyszerkassza-túlköltése. A 147 milliárdos büdzsét a múlt évi költségvetés zárszámadásakor 25-30 milliárddal ki kell egészíteni.
A gyógyító-megelőző ellátások (alap-, szakrendelői és kórházi ellátás) költségvetését csupán 0,7 százalékkal lépte túl az OEP, ez a gondozóintézetekre fordított összeg növelésével magyarázható. A 174 kórház közül 80-nak 10 százalékkal nőtt a tb-től kapott bevétele a tavalyi első fél év átlagához képest, 9 intézménynek csökkent a pénze. A bevételgyarapodás a kapacitások bővülésének és a teljesítmények növekedésének a következménye.
Megtudtuk azt is, hogy júliustól 9 ezer forinttal -- 90 ezerre -- nőtt a országos kórházi alapdíj, ezt kapják egy-egy beteg után az intézetek, az összeg a betegség súlyosságától függően változik. A szakrendelőknél csupán 2 fillérrel lett több a beavatkozások után járó pontok forintértéke. A főigazgató-helyettes tart attól, hogy a kórházi háttér nélkül, elsősorban a szegényebb országrészekben működő rendelők -- ha a tulajdonos önkormányzat nem segít -- tönkremennek.
A kórházi alapdíj 9 ezer forintos növelését az tette lehetővé, hogy a kormány májusban 10,7 milliárdot adott az egészségügynek a központi tartalékalapból. Ebből javították például a gyermekgyógyászati ellátást, s vélhetően 800 millió jut a krónikus betegellátó hálózatnak. A főigazgató-helyettes azt reméli, hogy a többletpénz beépül a jövő évi költségvetésbe. Annál inkább, mert például a traumatológiai, urológiai, reumatológiai betegek és az újszülöttek ellátásának finanszírozásában gond van.
Jelenleg 63 400 úgynevezett aktív és 18 900 krónikus kórházi ágyra van érvényes finanszírozási szerződése a biztosítónak. A megyéknek augusztus közepéig kell beadni az igényeket a normatíván felüli gyógyítási kapacitások tb általi befogadására, vagy azok csökkentésére. S mint arról a "salátatörvényben" (ez több egészségügyi jogszabály módosítását jelenti) a nyár elején döntött a parlament: az OEP főigazgatójának a jövő évi kapacitásokra vonatkozó javaslatáról az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével dönt. Egyelőre azonban hiányzik a "salátatörvény" végrehajtási rendelete.