Központi alapba terelnék
Átgondolást igényel az uniós forrásokhoz szükséges magyar társfinanszírozás rendszere -- hangsúlyozta a Világgazdaságnak nyilatkozó Vass Nándor, a Környezetvédelmi Minisztérium EU-integrációért felelős helyettes államtitkára. Megítélése szerint egy központi alapot kellene létrehozni annak érdekében, hogy az EU-támogatásokhoz a magyar forrás egy helyen álljon rendelkezésre. Ma a központi büdzséből, valamint a közlekedési és vízügyi, a belügyi, a környezetvédelmi tárca költségvetéséből megszerzendő pénzekért projektenként napi alkudozás folyik -- fogalmazott. Miközben arra fel kell készülnünk, hogy a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb hazai társfinanszírozást kell rendelni az egyre növekvő uniós forrásokhoz.
A magyar kormány kötelezettséget vállal a társfinanszírozásra, de az egyelőre nincs meghatározva, hogy melyik intézményén keresztül -- mutatott rá. Az EU-fejezetek végrehajtását szigorúan ellenőrzik majd, amit egyszerűbbé tenne a központi pénzügyi alap létrehozása -- érvelt a helyettes államtitkár. Az alap -- a pénzen való torzsalkodás, presztízsharc helyett -- a tárcák közötti folyamatos együttműködést is elősegítené. Országos ügyek sérülhetnek ennek hiányában -- tette hozzá. Spanyolországban egyébként a pénzügyi tárca végzi az ezzel kapcsolatos feladatokat.
A PHARE-miniszter hivatala is jónak tartaná az uniós forrásokhoz biztosított magyar társfinanszírozás központi alapba terelését -- tudtuk meg Thurnyi Zoltán helyettes államtitkártól. Mint elmondta, többször felvetődött ez a megoldási javaslat a tárcaközi egyeztetéseken. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a megvalósításra csak a kétéves központi költségvetés lejártát követően kerülhet sor. A folyamatban lévő ügyeknél -- elfogadott ISPA (környezetvédelmi és közlekedési előcsatlakozási alap)- és PHARE-projekteknél -- már csak azért sem lenne célszerű az azonnali változtatás, mivel a pénzügyi szerződésekben programonként szerepelnek a részletes forrástérképek. Ezekben a magán- és az önkormányzati szektor hozzájárulása mellett megnevezték a költségvetési fejezetekben szereplő összegeket. Ezek utólagos módosítása nem lenne szerencsés. A helyettes államtitkár szerint a leendő társfinanszírozási központi alapot a Pénzügyminisztérium, vagy a Magyar Államkincstár kezelhetné.
A központi alappal kapcsolatban még nincs konkrét pénzügyminisztériumi állásfoglalás -- tudtuk meg Bősze Zoltán főosztályvezetőtől. Mint elmondta, a társfinanszírozással kapcsolatos kormányrendelet módosítása napirenden van ugyan, de elsősorban a SAPARD mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási alap beemeléséről van szó. A költségvetési forrás központi alapba tereléséhez kettős problémát kellene megoldani -- mutatott rá. Egyrészt biztosítani kell a források rendelkezésre állását, másrészt nem sérülhet a szaktárcák felelőssége.
Elismerte: gondot jelent, hogy a pályázatokkal kapcsolatos brüsszeli döntések nem esnek egybe a magyar költségvetési tervezéssel. A jelenlegi szabályozás szerint ha év közben merül fel társfinanszírozási igény, a tárcáknak kell átcsoportosítást végezniük, s a pénzügyminiszter -- az idén és jövőre 15-15 milliárd forint erejéig -- dönthet a központi tartalék felhasználásáról is.
