"Milosevics közeli" cégek büntetőadója
Az állami bankok hiteleihez való kivételes hozzájutás révén összesen 8,3 milliárd német márka extraprofitra tehettek szerte Jugoszláviában azok a cégek, amelyek Milosevics exelnök idején különleges privilégiumokat élveztek -- jelentette ki Mladjan Dinkics, a központi bank kormányzója a Financial Times szerint. Dinkics listáján 246 vállalat szerepel, ezek állítólag 4,5 milliárd rendkívüli nyereséghez jutottak, de a kormányzó szerint további 3,8 milliárd márka illetéktelen bevételhez jutottak még nem azonosított vállalatok. Az extraprofit nagy része abból származott, hogy a 90-es évek hiperinflációja alatt a kedvezményes hitelek felvevői a visszafizetést addig halasztották, amíg az összeg reálértéke az eredeti töredékére csökkent.
Pénzügyi elemzők kétlik, hogy az összeg töredékénél többet be tudnak hajtani az adóból, mert a pénzt többnyire külföldre síbolták. Dinkics beosztottjai szerint azoknak a vállalatoknak, amelyek továbbra is üzletet akarnak csinálni Jugoszláviában, fizetniük kell.
Dinkics hadjárata az állítólagos pénzügyi visszaélések ellen része a Milosevics-rezsim lejáratásának és funkcionáriusai bíróság elé állításának. A jugoszláv hatóságok megfigyelők szerint nem állnak meg Milosevics kiadatásánál: más háborús bűnösök kiadatásának megfontolásán kívül Szerbiában felelősségre akarják vonni a gazdasági bűnözéssel gyanúsítottakat is. Kiindulópontjuk ugyanis az, hogy Milosevicset a korrupció miatt felháborított közvélemény buktatta meg. A büntetőadó azt szolgálná, hogy a hatóságok visszaszerezzék a közpénzekből kiszivárgott összegek egy részét egyének ellen indított bonyolult gazdasági perek nélkül.
