Négynapos munkahetet akaró német érdekvédők
Reinhard Dombre szerint a négynapos munkahét révén 1994-ben a Volkswagennél 20-30 ezer munkahelyet sikerült megmenteni -- idézi a Bild Zeitungnak nyilatkozó érdekvédőt a Die Welt. Miközben a nagy német feldolgozóipari vállalatok valamelyike szinte naponta jelent be újabb és újabb elbocsátásokat, egyre több szakszervezeti vezető szerint a munkaidő lerövidítése a foglalkoztatási helyzet javításának egyik eszköze lehet.
A munkaidő csökkentésének minden formáját ki kell használni az állástalanság visszaszorítása érdekében -- erősítette meg ezt a nézetet a Financial Times Deutschlandnak a Verdi szolgáltatószektorbeli szakszervezet szóvivője is. Egyes kiszivárgott belső jelentések szerint a legnagyobb egyedi német érdekképviselet, a gép- és fémipari IG Metall is arról gondolkodik, hogy 2003-ra akár 28,5 órásra is csökkenthető lenne a heti munkaidő (természetesen csak fokozatosan).
Mások szerint szó sincs arról, hogy ez megoldás lenne, hiszen a legsúlyosabb állástalanság a szakképzetlen munkaerőt sújtja, ők pedig nyilván nem tölthetik be a kevesebbet dolgozó diplomások helyét. Ráadásul a rövidebb munkaidő azt jelenti, hogy tovább drágul a munkaerő alkalmazása a vállalatok számára, ami újabb állások megszűnéséhez vezethet.
A kérdésről Németországban kirobbant vita értelemszerűen kapcsolódik ahhoz a szociáldemokrata javaslathoz is, amely szerint törvénnyel kellene plafont szabni a túlórák számának, részben szintén a munkanélküliség csökkentése céljával (VG, 2001. július 31., 2. o.). Utóbbi elképzelést a DIW kutatóintézet légből kapottnak minősítette, mondván, a magas állástalanságnak egyszerűen a kedvezőtlen konjunktúra az oka.


