Növekszik az átköltöző munkaerő aránya

A TMP felmérésében részt vevő cégvezetők fele kritikus, illetve kiemelten fontos tényezőként tekintette döntése meghozatalában a kvalifikált munkaerő rendelkezésre állását. A szakképzettség általános szintjét közepes, jó osztályzattal értékeli a piac.
Minthogy a képzett munkaerő mennyiségben és minőségben egyre kritikusabb, természetesen merül fel az, hogy a vállalatok az ország más városaiból és területeiről is igyekeznek munkaerőt megszerezni. A megkérdezettek döntő többsége azt jelezte, hogy ma már 15-20 százalék azon alkalmazottak aránya, akik az ország más városaiból, vidékeiről, netán külföldről érkeznek.
A Flextronics és az IBM, de a kecskeméti Knorr-Bremse is arról számolt be, hogy ez az arány a két-három évvel ezelőtti elenyésző 4-7 százalékról emelkedett a kétszeresére vagy a fölé. Munkaügyi szakemberek ugyanakkor megjegyzik: a mobilitást továbbra is igen erősen akadályozzák a térségenként olykor jelentősen eltérő ingatlanárak és megélhetési költségek.
A megkérdezett cégvezetők közel 60 százaléka szerint a jövőben a munkaerőköltség jelenti a kritikus tényezőt a beruházások nyereségességénél, illetve termelékenységénél. A felmérés azt mutatja, hogy a képzett munkaerők kritikus szektora a középszintű műszaki és speciális szakképzettségű (eladás, marketing, pénzügy stb.) munkatársak köre.
Ágazati szempontból egyértelműen műszaki jellegű területeken, gyártásban, termelésben várhatóak mennyiségi és minőségi szűk keresztmetszetek. A számítástechnikai szakemberek igényét messze meghaladják a termelési, gyártási speciális szakismeretekkel bíró munkatársak igényei, ezen két terület mellett alig jelent meg olyan más terület, amelyet kritikusnak tekintenének a cégek.
Országosan is figyelemre méltó Fejér megye munkaügyi helyzete. Ott ugyanis miközben a regisztrált munkanélküliek száma eléri a tízezer főt, a nagy multinacionális cégek egyre nagyobb nehézségek árán találnak jelentkezőket a három műszakos szalagmunkákra.
Az IBM Storage Products Kft.-nél például már 1997 elején jelentkeztek a munkaerőgondok. Első lépésként "munkásjáratok" indításával próbálták Székesfehérvárra szállítani a környező településeken élőket. A rendszer odáig fejlődött, hogy a város nyolcvan kilométer sugarú körzetében 30 busz hozza-viszi a dolgozókat a négy műszakos termelés folyamatos biztosítása érdekében.
Amikor világossá vált, hogy így sem sikerül betölteni az üres állásokat, az ország egész területéről igyekeztek állástalanokat toborozni. A megyeszékhelyen és a Velencei-tó partján ma már több mint ezer IBM-s él munkásszállón (a teljes dolgozói létszám hétezer feletti). Többségüket a VideotonMechatronika (VT) "kölcsönzi" az IBM-nek, a saját munkavállalók aránya negyven százalék. Papp Gábor, az IBM termelési igazgatója a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, a fehérvári cégek már csak egymástól tudják elcsábítani az embereket. Tipikusnak számít a Philips--IBM--Ford (utóbbi ma már Visteon néven fut) háromszögben bolyongó munkavállaló; a sorrend nem önkényes, a különböző szakterületek ugyanis különböző béreket jelentenek. Jellemző, hogy az autóiparnak ma még mindig nagyobb a mozgástere a költségek terén, mint a számítástechnikai alkatrészgyártóknak. Ők először a Szilícium-völgyből költöztek el, majd Európából, míg végül mindenki a Távol-Keleten találta magát (ahol viszont a letelepedés költségei jóval nagyobbak, mint például hazánkban).
Kecskemét a Dél-Alföldön az a megyeszékhely, ahol -- főként a kedvező földrajzi elhelyezkedés, illetve az M5-ös autópálya miatt -- dinamikus az ipari növekedés, aminek egyik jele a számos zöldmezős beruházás. A befektetők manapság egyre gyakrabban panaszkodnak munkaerőhiányra -- ezzel egy időben az állástalanok száma 5500--6000 között van. A fő gond, hogy bizonyos szakmákban úgyszólván nincs szabad ember, illetve már a 35-40 évesek sem szívesen vállalkoznak átképzésre, a nagyobb távolságról való bejárástól pedig ma még többen idegenkednek.
A nagy cégek -- például a Knorr-Bremse, a Thyssen -- saját képzéssel próbálják megoldani a munkaerőgondokat, nem is csak helyből. Újra járnak munkásbuszok -- Kecskemét 25-30 kilométeres körzetéből gyűjtik össze az embereket; a tekintélyes létszámot foglalkoztató Rösch Kft. is így tesz szert elegendő mennyiségű munkaerőre.
A mobilitást főleg a tehetősebb vállalatok képesek támogatni: a Thyssen milliós kölcsönt folyósít. A legutóbbi hónapok fejleménye, hogy a flexonyomtatás Békéscsabára költözik, a kartongyártás központja pedig Kecskemét lesz, a legjobb szakembereknek nagyvonalú kompenzációs csomagot ajánlottak, ám -- úgy tudni -- a többség nem élt a lehetőséggel.
A jelek arra vallanak: a jövőben egyre több cég folyamodik ahhoz, hogy áldozzon a jók megtartására. Ez azonban nem egyszerű, mert a kisebb vállalatoknál viszont változatosabb a munka, és ennek is van vonzereje.
Kecskeméten a nagyobb társaságok eddig sem feltétlenül helyből választották ki a menedzsmentet, és ez egyre inkább így lesz a jövőben. Az is tény, hogy ezen a szinten a mobilitás már nem kérdéses, és a költségeket -- cégautó, autópályadíj -- bőségesen ellensúlyozza az a plusz, amit egy tapasztalt vezető személye garantál.
A Thomas & Betts összes menedzsere közül eddig egy sem volt helybéli, és naponta jár kecskeméti munkahelyére a Knorr-Bremse ügyvezető igazgatója, a Magyar Menedzserek Országos Szövetségének elnöke, Lepsényi István is.
Az országosan tízezer főnek munkát adó Flextronics 3300 fős sárvári üzemének humánerőforrás-vezetője, Polyecskó Tibor a Világgazdaság kérdésére elmondta: a sárvári telephely a növekvő megrendeléseknek köszönhetően egyre több embert alkalmaz, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. Az elektronikai iparág szezonalitásának következtében azonban évente többször szükség van a vállalaton belüli munkaerő szerkezeti változtatására, illetve időleges leépítésre. Tapasztalatuk szerint rövidebb vagy hosszabb idő alatt mindig megtalálják a megfelelő munkaerőt a jelentkezők közül, így a kínálattal elégedettek. Hiány leginkább műszaki szakembereknél mutatkozik, azonban megfelő toborzási eszközökkel ez is leküzdhető.
A vállalat munkaerő-felvétele megkívánja az alkalmazottaktól az ingázást, a Flextronics ezért a vezetők számára bérelt lakásokat biztosít, más dolgozóknak pedig saját buszjárattal segít eljutni az üzembe. Véleménye szerint a legfontosabb ösztönzőnek például a munka jellege, a jó vállalati hangulat számít, de hangsúlyt kap a megfelelő teljesítményértékelés és a belső karrierlehetőségek is.
A szakmai továbbképzést segíti a Flextronics Akadémia nevű szakmai program is, amelynek keretében a munka mellett a sárvári egységnél mintegy tíz vezető vesz részt képzésben és hosszú hétvégék keretében Európa-szerte szakmai szemináriumokon.
Békés megyéből évente ezres nagyságrendben visznek el munkaerőt a Dunántúlra. Munkaközvetítőktől szerzett információink szerint a legkeresettebb az elektronikai és a fémipari szakmunkaerő. Jelenleg a Flextronicsnak, a székesfehérvári IBM-nek, az esztergomi Suzukinak és több győri cégnek toboroznak Békés megyében munkaerőt.
A megyében 12 százalék feletti a munkanélküliségi ráta, ám az itt működő fémipari cégek többsége csak a munkaerő-átképzés és a szakképzés révén tudja munkaerőigényét biztosítani.
Szépkuti László, az orosházi Mezőgép Rt. humánerőforrás-igazgatója elmondta: esztergályosból, gépkezelőből, gépbeállítóból van hiány. Az autóiparban és mezőgazdasági gépiparban érdekelt társaság jelentős összegeket és nagy figyelmet fordít a munkaerőképzésre, együttműködve az önkormányzatokkal, a munkaügyi központokkal és a regionális átképző központokkal.
Több vállalatvezető szerint a szakképzett munkaerőhiány oka az is, hogy a 90-es években minimálisra csökkent a fémipari szakemberek képzése, nem követi az ipari termelés -- autóipar, elektronikai ipar -- növekvő igényét. Ma a legtöbb gépipari vállalatnál szakácsok, idegenforgalmi és pénzügyi menedzserek dolgoznak a gépsorokon.
Hasonlóan az országos tendenciákhoz, az egészségügy bizonyos területein egyre erősebben érzékelhető a munkaerőhiány -- mondta el lapunknak Kovács József, a gyulai Pándy Kálmán Kórház igazgató főorvosa. Az ágy melletti ápolónőkben, illetve az intenzív ellátás területén nehéz hosszú távra szakembereket találni. Az orvosi munkaerőpiacon pedig a patológia, a röntgen és az izotóp területére nehéz tartós munkaerőt találni.