Rugalmas magyar piac

Magyarországé a térség legrugalmasabb munkaerőpiaca, de Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovákia is az Európai Unió színvonalán áll e tekintetben -- értékel a Világbank. Csak Észtország és Szlovénia számít az EU-átlagnál is szabályozottabbnak a többek között az elbocsátás egyszerűségét, a részmunkaidős foglalkoztatás és a kollektív szerződések elterjedtségét összegző index alapján.
A tanulmány szerzői szerint a térség országai közötti eltérések ellenére a trend a munkaerőpiac szabályozása felé mutat. Ez viszont megdrágítja a munkaerőt, és a gazdaság nem szívja fel a tartalékokat. Ugyancsak költségessé teszi ezt a termelési tényezőt az, hogy a térség államai a vasfüggöny lehullásával kieső bevételeiket a munkabérek egyre súlyosabb megterhelésével igyekeztek pótolni, hogy betömjék az egészségügyi és a nyugdíjrendszerben keletkezett finanszírozási lyukakat.
Alig az uniós szint harmadát költik viszont aktív munkaerő-piaci politikákra a régió országai, szemben az EU-átlagot csaknem kétszeresen meghaladó elvonásokkal. Pedig a tartósan munka nélkül levők és a pályakezdők gondjai csak célzott programokkal orvosolhatók. A tanulmányban vizsgált átalakuló gazdaságok átlagosan bruttó hazai termékük 0,42 százalékát fordítják ilyen célra (VG, 2001. július 5., 2. o.). Cseh- és Észtországban szinte teljesen hiányoznak a munkaerő-piaci politika eszköztárából a képzést és átképzést nyújtó programok. Jelenleg az állástalanoknak átlagosan alig 10 százaléka tud megint alkalmazásba állni és újra integrálódni a munkaerőpiacba, emiatt a kedvező konjunktúra ellenére csaknem valamennyi vizsgált országban nőtt a tartós munkanélküliség.
A keretfeltételek lazítása a munkaerőpiac élénkülését hozhatná magával a térségben -- állították a napokban a Világbank, a Bertelsmann Alapítvány és több más szervezet közreműködésével rendezett badeni konferencia résztvevői. A Világbank számításai szerint a tanulmányban szereplő hat ország átlagában a munkabéreket terhelő összes költség 43,4 százalékra rúg, közel kétszerese a 23,5 százalékos uniós értéknek. Még a viszonylag kedvező mutatóval bíró Észtországban és Szlovéniában is 33, illetve 38 százalék a megfelelő adat.