Sokat rontott a BSE az üzleten

Franciaországban az elmúlt időszakban 40 százalékkal kevesebb marhahúst fogyasztottak, szakértők arra számítanak, hogy hosszú távon tartósan 25 százalék lesz a visszaesés. A marhahús teljesen kikerült a közétkeztetésből, a gyorséttermek bevételcsökkenése pedig elérte a 15 százalékot.
A belgák szintén erőteljesen reagáltak a BSE-vel kapcsolatos fejleményekre. A vágóhidak tavaly decemberben 50 százalékkal kevesebb marhát vágtak le, és 2000. októbertől az idén februárig 20 százalékkal ment le a marhahús forgalma. Viszont nőtt az egzotikus állatok (kenguru és krokodil) húsának, valamint jelentősen a hal- és a pulykafélék fogyasztása.
Szakértők szerint Németországban a fogyasztók 40 százaléka változtatta meg étkezési szokásait. Ennek fele egyáltalán nem fogyaszt marhahúst, 30 százaléka a korábbinál kevesebbet eszik belőle. A marhahúsról lemondók 46 százaléka tért át baromfira, és 26 százalékuk a sertést választotta. A nagy élelmiszerláncok egyáltalán nem forgalmazzák a húspépet is tartalmazó árukat. Időközben maguk a gyártók is megegyeztek abban, hogy a húspépek bedolgozásáról teljesen lemondanak.
Eltérően reagált Hollandia, hiszen ebben az országban nem csökkent a marhahús fogyasztása. Csupán a steakféleségek forgalma mérséklődött 7 százalékkal, amit a darált marhahús forgalmának 4 százalékos növekedése némileg kiegyenlített. Minderre az lehet a magyarázat -- amit egy EU-s tanulmány is igazol --, hogy a holland fogyasztók teljes bizalommal vannak az élelmiszerekkel kapcsolatos információk iránt, bíznak az áruk jelölésének tartalmában. Ebben a helyzetben valóban nagy szerepe van az élelmiszerek biztonságos volta iránti bizalomnak, noha a pánik jelenleg már csökkenő.
Az Egyesült Királyságban a fogyasztók 41 százaléka nem biztos abban, hogy amit fogyaszt, az megbízható. Figyelemre méltó adat, hogy a vegetáriánus élelmiszerek piaci szegmense (a tavalyi árbevétel szerint) 428 millió font sterling értékű. Viszont, amint újabb BSE-megbetegedés ténye terjed el, az növeli a vegetáriánus élelmiszerek eladását. Az így étkezők aránya 5,4 százalékos, s ezt állandónak tartják.
Érdekes megfigyelés az is, hogy a veszélyhelyzetet Angliában eltérően ítélik meg a fogyasztók, valamint a tudósok, az ipar és a kormányzat képviselői. A szakértők szerint az élelmiszer-higiénia és -biztonság soha nem volt olyan magas fokon, mint napjainkban, csakhogy a fogyasztók növekvő kockázatot éreznek, főként a következő generációk sorsa miatt. Ennek azonban az lehet az oka, hogy az ipar elfelejtett kommunikálni velük, ezért nem ellenőrizhetik a termelést, különösen a nagyüzemi tömegtermelést.
A fogyasztók élelmiszerek iránti bizalmának helyreállításában döntő fontosságú a gyártók velük való közvetlen kommunikációja, a hatósági ellenőrzés szigorítása, a teljes élelmiszer-vertikum átláthatóvá tétele, akár visszaható jellegű ellenőrizhetősége.
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a közösség országaiban a legnagyobb bizalom a kenyérben van, ez 86 százalékos, a legalacsonyabb, 39 százalékos a készételekben, és a megkérdezettek 80 százaléka további szigorítást sürget az élelmiszergyártásban.