Szükségszerű a lazuló fiskus
Költségvetési elemzők kétségbe vonják a pénzügyminiszter szavait, aki szerint a fiskális politika egész évben stabil marad, fellazításától nem kell tartani, ahogy azt tegnap Varga Mihály a költségvetés első fél évét értékelő sajtótájékoztatón nyilatkozta.
Az államháztartási törvény szerint ugyanis pótköltségvetési törvényjavaslatot kell az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, melyek a központi büdzsé tervezett egyenlegét tartósan és jelentősen veszélyeztetik. A költségvetési törvényben 481 milliárd forintos hiány szerepel erre az évre, az első fél évben ennek mindössze 17,5 százaléka, 84,2 milliárdnyi deficit teljesült.
A pénzügyi tárca nem számol pótköltségvetéssel -- legalábbis ez vonható le a pénzügyminiszternek lapunk egyenleget firtató kérdésére adott válaszából. Varga Mihály szavai arra utalnak, hogy legfeljebb a jelenlegi költségvetési törvény módosítását képzelik el, a készülő zárszámadási törvény keretein belül.
Ha nem készül új, kisebb deficitmutatót tartalmazó büdzsé, akkor majdnem ötször akkora hiányt kell produkálni a második fél év alatt, mint az első hat hónapban -- reagált a miniszter szavaira Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Ez azt jelenti, hogy a büdzsé keresleti hatása jelentős mértékben megnő, azaz a költségvetési politika szükségszerűen fellazul. Míg látható, hogy a költségvetés az első fél évben visszafogott kormányzati költekezésről tett tanúbizonyságot, a tb-alapok jelentősen túlköltekezték magukat. Durva számítás alapján az államháztartás elsődleges egyenlege az első fél évben valahol a GDP 1,5 százaléka fölött állt, míg a második hat hónapban az első félévi többletbevételek várható elköltése, illetve a nagyobb költekezés miatt az elsődleges egyenleg a GDP 0,4 százaléka körül várható. Ez azt jelenti, hogy az állam keresleti hatása a második fél évben nagyobb lesz -- körülbelül a GDP egy százalékával --, mint az elsőben.
Tavaly a központi költségvetés hiányának 40,4 százaléka realizálódott az első hat hónap alatt. November végén a deficitmutató mindössze az éves terv 32 százalékán állt. A szaktárca akkor úgy kerülte meg pótköltségvetés-benyújtási kötelezettségét, hogy megpántlikázva letéti számlára utalt és kiadásként számolt el mintegy 100 milliárd forintot. Ennek a pénznek egy részét a mai napig nem költötte el.
Az idén a második félévi kiköltekezés a költségvetés általános tartalékán keresztül is megvalósulhat. A pénzügyminiszter bejelentette, kezdeményezni fogja a központi büdzsé általános tartalékának megemelését. Erre azért van szükség -- indokolta --, mert a költségvetés többletbevételei várhatóan meghaladják a többletkiadások mértékét. Az eltérés 10-20 milliárd forint lehet -- véli Varga. A törvényben szereplő összegnél nagyobb befizetést vár a szaktárca az áfa-, az szja-előirányzatokon, több társasági adót fizetnek a cégek, s a vám- és importbefizetések is meghaladhatják az előirányzatot. Nem teljesül ugyanakkor a távközlési koncessziós díjakból tervezett bevétel, kisebb lesz az ÁPV Rt. osztalékbefizetése. Tovább mérsékli a bevételeket a munkaadói járulékok csökkenése és a központi költségvetési szerveknek a tervezettől elmaradó befizetései is.
A kiadási oldalon szűkösnek tűnik a fogyasztói árak kiegészítésére tervezett 85 milliárd. Többlettámogatást igényelnek a köztisztviselői törvény juttatásai, a nyugdíjak korrekciója sem szerepel az idei költségvetésben. A forint erősödése miatt többet fordítunk adósságszolgálati kiadásokra is.
