Vitatott finanszírozás

Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) a közigazgatási államtitkári értekezlet azért adta vissza további egyeztetésre, mert a 330 milliárd forintos fejlesztés ügyében nincs egyezség a tárcák között. Az idő sürget, hiszen uniós csatlakozási vállalásaink határidőkhöz kötöttek (VG, 2001. július 16., 4. oldal), a konkrét helyi feladatokat tartalmazó területi terveket pedig az OHT parlamenti jóváhagyását követő 270 napon belül el kell készíteni.
A környezetvédelmi tárca által készített terv azzal számol, hogy a beruházásokhoz szükséges források 30-35 százalékát a központi költségvetés állja, s 30-40 százalék várható az Európai Uniótól. Markó Csaba, a minisztérium tanácsosa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekvő EU-támogatások mellé egyre több magyar forrást kell rendelni, ha ki akarjuk használni az uniós kereteket. Egyúttal arra is rámutatott: az EU-tól elsősorban a közüzemi beruházásokhoz, önkormányzati fejlesztésekhez számíthatunk támogatásra. A terv szerint a magánszférára (vállalkozásokra, magánszemélyekre) a költségek 30 százaléka hárul.
Az OHT a következő másfél évben intézményfejlesztést, a hatósági munka megerősítését tűzte ki célul. Ebben az időszakban a környezetvédelmi tárca költségvetéséből biztosítják a forrásokat. A felügyelőségek létszámfejlesztéséről, oktatási, továbbképzési feladatokról van szó. Az ezt követő hat évben az OHT a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz igazodva a gyakorlati teendőkre helyezi a hangsúlyt.
A települési hulladékgazdálkodásnál az az egyik cél, hogy az időszak végére megszűnjenek a műszaki védelem nélküli lerakók. Ezek száma jelenleg 2200. A terv szerint 100-120 nagy regionális hulladéklerakóra van szükség. Ehhez meg kell valósítani a szelektív gyűjtést, illetve jelentős lépést kell tennünk a hulladékok keletkezésének megelőzése érdekében.
Jelenleg egyetlen települési hulladékégető van (Budapesten), s az is fejlesztésre szorul. A szaktárcánál úgy látják, ötre lenne szükség az országban. (Szakmai szempontból legalább 300 ezer embernek a hulladékát kell kezelnie egy-egy égetőnek, így várhatóan a nagyvárosok vonzáskörzetében létesítik ezeket.)
Jelenleg egy veszélyeshulladék-lerakó működik (Aszódon), amelynek az évi kapacitása 15 ezer tonna. A terv két hasonló kapacitású létesítésével számol 2008 végéig. A veszélyes hulladékok égetése Győrben és Dorogon történik. A ciklus végéig további kettőt, a dorogihoz hasonló (évi 10 ezer tonna) kapacitásút kell felépítenünk.
A mezőgazdasági növényi hulladékoknál az a törekvés, hogy a teljes mennyiséget visszaforgassák a természetbe. Az állati, fertőzésveszélyes hulladékok megsemmisítésére 2005-ig kell létrehozni egy égetőművet. Az egyéb állati termékeket pedig fel kell dolgozni.