Júliusban alig, csak 0,2 százalékkal nőtt a központi költségvetés áfabevétele az egy évvel korábbihoz képest. A bevételi előirányzat már ötödik hónapja mutat harmatos teljesítményt.
Az áfabevételek megítélésében a Pénzügyminisztérium (PM) sem egységes. Legtöbben a vonatkozó törvények tavalyi változtatásával magyarázzák a gyenge 12 havi adatokat. 2000 januárjától csak azok a gazdálkodók kapják meg áfa-visszaigénylésüket, akiknek legalább egymást követő két bevallásuk nettó visszaigénylő pozíciót mutat. A módosítás hatása az volt, hogy az elmúlt év márciustól júliusig alacsony szinten maradt az áfa visszautalásának szintje. Ezen okfejtés szerint tehát a magas bázisadatokkal indokolható a forgalmiadó-bevételek lassú idei emelkedése. Ez azt is jelenti, hogy augusztusban még alacsony növekedéssel kell számolni a központi kassza legnagyobb adóneménél, de szeptemberre már nem lesz érezhető a tavalyi törvénymódosítás hatása.
Mások inkább az export, az építőipari termelés, a beruházások, valamint a lakásépítés élénküléséből adódó növekvő visszaigénylések idei megugrását emlegetik, amikor a nettó áfabevételek növekedési ütemének lefékeződéséről mondanak véleményt.
A romlás leginkább az áprilisi és májusi egyenlegen szembetűnő. Mindkét hónapban kisebb volt a központi kassza forgalmiadó-bevétele, mint egy évvel korábban. Míg májusban például az áfabefizetések mintegy 13 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, addig a visszautalások 45 százalékkal emelkedtek. Így a nettó egyenleg közel 17 százalékkal maradt el az elmúlt év május havitól.
A PM tájékoztató kiadványa szerint a bruttó (visszautalások teljesítése előtti) eredmény továbbra is az importértékesítés dinamikus növekedését tükrözi, s a belföldi áfa is a kereslet élénkülésére enged következtetni.