Félezer "bűnbánó" Szerbiában

A "bűnbánó" vállalatok között szerepel például a NIS állami olajtársaság, az ICN Galenika gyógyszergyár, továbbá az Astra Bank és a Beopetrol -- jelenti a Tanjug hírügynökség. A magánszemélyek listáján Milan Milutinovics volt szerb elnök a legismertebb személyiség.
A szerb parlament június 20-án hozta meg azt a törvényt, amely az 1989 és 2000 között élvezett kedvezmények révén elért extra haszon megadóztatását célozza. A gazdasági számonkérést erőteljesen szorgalmazó Jugoszláv Nemzeti Bank nemrég nyilvánosságra hozott listája 246 céget sorol fel, amelyek vélhetően -- elsősorban kedvezményes hitelek révén -- összesen több milliárd dollár nyereségre tettek szert a nyolcvanas években (Világgazdaság, 2001. július 20., 2. oldal).
A bevallásokat vizsgáló állami hivatal döntésétől számítva hat héten belül lesznek kötelesek az érintettek megfizetni az extra nyereség 38-90 százalékát kitevő adót. Mladjan Dinkics jegybank elnök szerint az államkincstárnak akár egymilliárd márkás bevétele is származhat az akcióból.
A Milosevics-korszak gazdasági visszaéléseinek ilyetén jóvátételét azonban sokan helytelenítik. A valódi "zavarosban halászók" (például a cigaretta- és olajcsempészek) bevételei követhetetlenek, a törvényesen működő vállalatok extra nyereségének lefölözése pedig többük csődjéhez vezethet -- idézi az ellenérveket a Reuters. Egyes szakértők szerint inkább a hasznot bezsebelő vállalati vezetőket kellene elszámoltatni, egyes szerb miniszterek pedig felvetették: pótadó helyett inkább részvényeket kellene követelni a cégektől.
Zoran Gyingyics miniszterelnök a kedélyek lecsillapítására hangsúlyozta: mentesülnek az adó megfizetése alól azon cégek, amelyek bérekre, illetve fontos importcikkek beszerzésére fordították az állami kvázi szubvenciót. Gyingyics egyébként jobban szerette volna, ha a vállalatokat -- belföldi donorkonferencia keretében -- inkább önkéntes felajánlásokra próbálták volna rábírni.