A tavaly augusztus 1-jén hatályba lépett zöldkártyatörvény értelmében keresett szaktudású külföldi információtechnológusok korlátozottan, öt évre vállalhatnak munkát Németországban úgy, hogy házastársuk nem dolgozhat. A törvény kétszer tízezres kontingenst engedélyezett, de összesen csak 8556 külföldi jelentkezett: 1782 indiai, 1198 exszovjet állampolgár, a harmadik hely a romániaiakat illeti.
A program hívei szerint minden egyes zöldkártya-tulajdonos további 2-3 munkahely létesítését segítette elő. A szakszervezetek szerint azonban a konjunktúra világszerte tapasztalható lecsengése miatt csökken a külföldi szakemberek iránti igény. A müncheni székhelyű Infineon csipgyártó például világszerte 5000 fővel karcsúsítja a 34 ezres foglalkoztatotti létszámot; a Németországban elbocsátandók között már zöldkártyások is lesznek -- írja a Die Presse.
A zöldkártyával vetett véget Németország annak az 1973-as tilalomnak, amelynek következtében az EU-n kívülről nem volt szabad munkaerőt toborozni. Éppen ezért Werner Tegtmeier munkaügyi államtitkár szimbolikus jelentőséget tulajdonít a zöldkártyának abban, hogy országos vita bontakozott ki a bevándorlásnak a társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásáról. Németország mindeddig kerülni igyekezett azt, hogy befogadó országnak tűnjék fel, jóllehet nagy külföldi közösségek élnek ott, és egyre növekszik a külföldi munkaerő iránti igény a hiányszakmák szaporodása és a népesség elöregedése miatt.
Most a "kártyaévfordulón" sokan arra számítanak, hogy Otto Schily belügyminiszter rövidesen olyan bevándorlási törvénytervezetet terjeszt elő, ami évente több tízezer szakképzett embernek biztosít tartós letelepedést. A tervezet alapjául annak a független bizottságnak a jelentése szolgál, amely évente 50 ezer -- esetenként akár kevésbé képzett -- külföldit engedne be. Schily azonban -- tekintettel a 3,8 millió munkanélkülire -- leszögezte, hogy szakképzetlenekről szó sem lehet.
Walter Riester munkaügyi miniszter -- aki eleve fenntartásokkal fogadta a kártyaprogramot -- a hazai munkaerő ki- és továbbképzését részesíti előnyben. Hivatalában arra hívták fel a Süddeutsche Zeitung figyelmét, hogy már 54 ezer képzési hely betelt abból a 60 ezerből, melyet a munkáltatók 2003-ig ígértek létrehozni a számítógépes és kommunikációs ágazatban. Egyidejűleg kidolgozás alatt áll egy új információtechnológiai továbbképzési program is.