A doktornak úgy kell megőrizni a beteg gyógyulásba vetett hitét, hogy köteles felvilágosítani őt a kórház pénzügyi korlátairól is -- mondja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Kupcsulik Péter a MOK etikai kódexére hivatkozik, amely szerint az orvos nem keltheti annak látszatát, hogy a gazdasági korlátozás ellenére a beteg optimális ellátásban részesül. Márpedig a hazai gyógyintézmények pénzhiánya e feloldhatatlan dilemma elé állítja őt -- mondja.
A kórházak menedzsmentje az eladósodástól tartva szigorú rendszabályokat léptet életbe, több intézményben a drága pénzen kezelhető súlyos beteg már nem kívánatos. Az egészségügyi miniszter szerint azonban nincsenek eladósodva a kórházak, a betegellátás biztosított. Mikola István az MTI-nek azt nyilatkozta: mintegy 20 gyógyintézmény küzd gazdasági nehézségekkel, amelyért elsősorban nem a pénzhiány, hanem a nem megfelelő egészségügyi szerkezet és a menedzsment okolható. Ettől függetlenül maga is úgy látja, hogy elkerülhetetlen az ágazat konszolidációja, amihez legalább 100 milliárd forintra van szükség, így arra legkorábban a 2003. évi költségvetés biztosíthat fedezetet. Az év hátralévő részében pedig mindenképpen javít az intézmények gazdálkodásán, hogy 5,6 milliárd forintnyi többletforrás került az ágazatba. Ám Kökény Mihály szerint már az idén legalább 100 milliárd forintos egyszeri invesztícióra lenne szükség.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke emellett az ágazat konszolidációs programjának elkészítését sürgeti, amit az ősszel elfogadhatna a parlament, s azt a következő kormánynak is fel kellene vállalnia. Javaslata találkozik Mikola tervével, hiszen a szaktárca július 19-én megállapodott az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével és a Magyar Kórházszövetséggel a kórházi szektor középtávú konszolidációs programjának kidolgozásában. Ám a felek csak az év végére vállalták a gazdálkodási hibák feltárását és a stratégia kidolgozását. A parlamenti bizottság elnöke azt javasolja: a konszolidációs programban meg kell fogalmazni, hogy a jövőben a gazdasági növekedés ütemével együtt nőjön az ágazat költségvetése. Kérdésünkre, miért nem konszolidálta az előző kormány az ágazatot, Kökény Mihály (az előző kormány egészségüggyel foglalkozó minisztere volt) azt válaszolta: a gazdasági növekedés 1997-ben, a Bokros-csomagnak köszönhetően kezdődött el. Az azóta tartó folyamat teszi lehetővé, hogy a gyógyító intézményrendszer átalakításával együtt stabilizálják az ágazat pénzügyi helyzetét is.
A Magyar Orvosi Kamara abban bízik, hogy a gazdaság által nyújtott lehetőségek kiegyensúlyozhatják a gyógyítás jelenleg meglévő hiányosságait. Ám amíg az egészségügy GDP-ből való részesedése 4 százalék -- ez fele a nyugat-európai országok átlagának --, ez nem lehetséges. Különösen, ha tudjuk: a nyugati 1800-2000 dollárral szemben nálunk 200-250 jut évente lakosonként az egészségügyre -- mondta Kupcsulik Péter. Pedig ugyanarról a piacról kell megvásárolni a gyógyításhoz szükséges eszközöket, gyógyszereket. Ilyen feltételek között csak úgy képes működni a magyar gyógyító intézményrendszer, hogy olcsó az az egészségügyi dolgozó.