Külső tényezők nagyobb szerepe

A növekvő foglalkoztatottság, a munkanélküliek csökkenő száma és a szolid gazdasági növekedés a nominális bérek érzékelhető növekedését eredményezte Magyarországon -- szögezi le a PlanEcon vezető elemzője. Keith Crane szerint noha a gyáriparban a termelékenység az idei első négy hónapban 10 százalékkal bővült, lehetővé téve a magyar vállalatoknak a nominális bérek nagyarányú bővítését, e termelékenységnövekedés nem terjed ki az egész gazdaságra. Ennek következtében a belföldi termelésű áruk és szolgáltatások, nem pedig az importált áremelkedés tartja magas szinten a magyarországi inflációs rátát -- véli a PlanEcon vezető elemzője.
Ami a forint erősödését illeti, Keith Crane úgy látja, a magyar valuta mára egyfajta nemzetközi forgalmazású vagyontárggyá vált. Ez viszont azt jelenti, hogy a külső tényezők a jövőben nagyobb szerepet játszanak majd a forint értékének meghatározásában. Amint az Argentínában és Törökországban támadt problémáknak az árfolyamra gyakorolt hatásaiból is kitűnik, a következő hónapokban és években a feltörekvő gazdaságok valutáival szembeni általános nézetek és nem pusztán a magyarországi gazdasági fejlemények mozgatják majd a nemzeti fizetőeszközt.
Egyébként a forint erősödése miatt növekedett az exportőrök bizonytalansága -- mutat rá a továbbiakban a PlanEcon szakértője, hivatkozva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara exportőrök körében végzett felmérésére. E szerint a legtöbb élelmiszer-, ruha- és gépgyártó nehézségekkel néz szembe a forint több mint 10 százalékos értéknövekedése miatt, mivel egyikük profitja sem ér el ekkora rátát. Noha a vállalatok alkalmazkodnak, ez a folyamat időt vesz igénybe.
Keith Crane szerint a közművek és hasonló szolgáltatások díjait még emelni kell, ez az inflációt egy ideig az eurózóna szintje felett tartja. S bár az agrárárak emelkedése mérséklődik, a hús- és a tejtermékek valószínűleg tovább drágulnak az állatállomány utóbbi hónapokban történt csökkenése miatt.
A nominális bérnövekedések továbbra is két számjegyűek lesznek, ez viszont a szolgáltatások hasonló mérvű díjemelkedését idézi elő. Ezért, hacsak a Magyar Nemzeti Bank nem kívánja Magyarországot drámai módon recesszióba vagy lassuló növekedésbe rántani -- ahogy ez a Cseh Köztársaságban vagy Lengyelországban történt --, csupán az árfolyam-emelkedés valószínűleg nem vezet el ahhoz az igen alacsony inflációs rátához, amelyet az MNB megcélzott -- véli a PlanEcon vezető szakértője.