Akár 15-20 százalékos árcsökkentést lehetne elérni a gyógyintézményekben nagy mennyiségben használt gyári gyógyszerek, vegyszerek, röntgenkontrasztanyagok, kötszerek központosított beszerzésével -- állítják a szakemberek. Ezt igazolja a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) által készíttetett tanulmány, amelyet jelenleg elemeznek a hivatalban. Az anyag elkészítését pályázaton nyerte el az Unilab Műszaki Fejlesztési Szövetkezet.
Az MKGI igazgatóhelyettese tisztában van azzal, hogy a kórházak egy része -- kellő tájékozottság hiányában -- ellenezheti a központosított beszerzések bővítését, pedig az így vásárolható termékeket az egészségügyi szakma képviselőinek véleménye alapján határoznák meg. Maga is úgy tartja, hogy az egészségügyi ellátás a beteg és az orvosok gyógyítási szabadsága miatt nem uniformizálható, a gyógyítás orvosi felelősségét nem lehet megosztani.
Ezért csak olyan termékeket célszerű központosított eljárásban vásárolni, amely nagy mennyiségben fogy, és nem korlátozza a gyógyítás szabadságát.
Az idén 35 milliárd forint értékben kötött szállítási keretszerződéseket a miniszterelnökség hivatala, ebből 3,5 milliárdot a gyógyítóágazatnak. Az egészségügynek beszerzett termékek között például csőkötszerek, intravénás röntgenkontrasztanyagok, orvosi szikepengék, kesztyűk voltak. Mivel a hat "nyílt" egészségügyi eljárásból öt érvénytelen volt, "közzétételes tárgyalásos" közbeszerzési eljárásokon kötötték meg a keretszerződéseket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy így nagyobb árkedvezmények érhetők el -- mondta Kétszeri László.
A hatályos közbeszerzési törvény és a már kiépült számítógépes rendszer lehetővé teszi a vásárlások korszerűsítését. Így januártól megkezdik az informatikai termékek internetes központosított beszerzését, a következő években a módszert az egészségügyben is alkalmazzák -- mondta az igazgatóhelyettes. Ezt segítheti, hogy várhatóan év végére elkészül az Egészségügyi Minisztérium internetes bázisa.
Kétszeri László kezdeményezni szeretné az elektronikus beszerzési technikák "papír alapon" történő fokozatos bevezetését ott, ahol nincs még megfelelő informatikai háttér. Ez a módszer kellő időt biztosíthat a betanulásra. Elképzelések szerint a központi beszerzéseket a kórházakkal közösen végezné az MGKI. A munkamegosztásban -- az ágazat minősítő szervezeteinek közreműködésével -- a hivatal értékelné az egészségügy beszállítóit és termékeiket, s azt az internetes szolgáltató, valamint a tárca honlapján közzétenné. A speciális árkonstrukciókról és a szállítási feltételekről pedig a kórházak tárgyalnának a cégekkel. Az adatokat azonban összekapcsolnák. Az elektronikus vásárlás feltétele az is, hogy az egészségügy beszállítói és az eladásra kínált termékeik is minősítettek legyenek. Logisztikájuk, pénzügyi rendszerük, termékeik megrendelhetősége pedig a számítógépes rendszerrel összekapcsolható legyen -- hangsúlyozta az igazgatóhelyettes.
Jelenleg egyébként azért is bírálják a hivatalt, mert olyan termékeket is az vesz meg, amit a kórházak maguk is jelentős árkedvezménnyel tudnának beszerezni, ám a jogszabály csak 18 millió forintig engedélyezi a saját vásárlásokat. Tetézi az ellenszenvet, hogy a törvény 1,2 százalékos közbeszerzési díj megfizetésére is kötelezi az intézményeket a vásárolt termékek ára után, amit a MKGI kap meg. Ez az idei évtől közel 40 millió forintot "vehet ki" a kórházak zsebéből. S kevésbé izgatja őket, hogy más ágazatokban ez a díj 2 százalék. Kétszeri László ezt méltányolja, de kijelentette: az ügynöki díjat kizárólag a központosított beszerzések költségeire (keretszerződések menedzselése, intézményi tájékoztatók) fordíthatják, azt nem költhetik a hivatal munkatársainak jövedelmére. Megjegyezte még: hazánkban hosszú ideig nem volt hagyománya a tenderrel való vásárlásoknak, az egészségügyben ma is kevés a hozzáértő szakember. Az informatikai kormánybiztosság ezért azt tervezi, hogy az elektronikus közbeszerzéssel foglalkozók ebben az ágazatban is központi tanfolyamon vegyenek részt, őket is minősítsék. Jó üzletet ugyanis csak felkészülten lehet kötni.