A kecskeméti barack-, a szatmári és a békési szilva-, az egri cseresznye- és a szabolcsi almapálinka az Európai Unióban is védett magyar termék -- tájékoztatta a Világgazdaságot Győry László. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója szerint a birs-, a bodza-, a körtepálinka és a törköly is megérdemelné a védettséget. A jövő januártól alaposan megváltozó szabályok tiszta helyzetet teremtenek, hiszen a hideg úton, tiszta szeszből, aroma hozzáadásával készülő italokat a jövőben nem lehet pálinkának nevezni, ez pedig jót fog tenni a valódi termék imázsnövelésének.
Ma nem sikk magyar pálinkát inni, és a márkaépítés sem olcsó: Angliában például legalább 2 millió fontba kerül bevezetni egy márkát. Megéri a befektetés; az olaszok 20 év alatt tették világhírűvé a grappát, amelynek ára igen magasra szökött.
Az első magyar pálinkaversenyre 66 mintát neveztek, ezek közül Kecskeméten hivatásos és közönségzsűri választja ki a legjobbat. A magyar pálinka egyébként zamatosabb, mint külföldi versenytársai, hiszen az itteni klíma kedvezőbb a gyümölcsérésnek, és emiatt teltebb ízű ital készül. A szakemberek arra számítanak, hogy a jó minőségű, igazi pálinka forgalma a jövőben növekedésnek indul.