Az IPB-ügy végleges lezárása a most jóváhagyott 46 milliárd koronánál is jóval többe kerülhet az államkasszának, ugyanis a CSOB még nem fejezte be további 127 milliárdnyi "szürke"-követelés értékelését. Ezek visszavásárlására egy éven belül bármikor kötelezheti a kincstárat, és addig is kezelési költséget és kamatot számít fel utánuk -- írja a Financial Times.
Az egykori cseh postabank szanálása összesen 75-110 milliárd koronájába kerülhet a kormányzatnak -- vélekednek az új tulajdonos szakértői. Ez az összeg rekordnak számít a kelet-közép-európai bankszanálások történetében, és komoly terhet jelent a korábbi hasonló akciók terheit nyögő cseh államháztartás számára. A CSOB 100 milliárdos hitelt nyújt a költségvetésnek a program finanszírozásához.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt hónapban közzétett országjelentése szerint a cseh államháztartás hiánya az idén elérheti a GDP 11,5 százalékát, amiből mintegy 5 százalékpontot jelent a bankrendszer szanálásának költsége. A több évre elhúzódó program teljes terhét a nemzetközi pénzügyi szervezet 400 milliárd koronára, azaz a cseh GDP 21 százalékára teszi.
Az IPB átvételét szabályozó tavalyi szerződés értelmében a CSOB mindössze 10 milliárd koronát fizetett a csődbe jutott pénzintézet követeléseiért, az állam ugyanakkor korlátlan kötelezettséget vállalt a behajthatatlannak bizonyuló tételekért. Az eredetileg 280 milliárdnyi IPB-vagyonból a CSOB mindössze 105 milliárdot ismert el "fehér"-követelésként.
A szanálási akció végrehajtását ugyanakkor veszélyeztetheti a cseh versenyhivatal minapi döntése, amely szerint a pénzügyminisztériumnak csak a hivatal beleegyezésével lett volna joga a tavaly júniusi szerződés megkötésére. A korlátlan felelősségvállalás ugyanis a CSOB-nak nyújtott állami támogatásnak felel meg -- idézi a versenyhivatalt a Reuters.