A régió termőterülete 1,265 millió hektár. A területnek nagyjából a felét hasznosítják az egyéni gazdák, a másik felét továbbra is a gazdálkodó szervezetek. A legutóbbi statisztikai felmérésekből kiderül az is: a kárpótlással vagy tagi részaránykiosztással földtulajdonossá váltak egy jelentős hányada a Dél-Alföldön nem műveli, hanem bérbe adja területét.
Az egy család megélhetéséhez szükséges 50 hektárja legfeljebb minden 100. gazdálkodónak van a dél-alföldi régióban. De tíz hektárnál többje is csak minden 14. termelőnek. Száz hektárnál nagyobb termőterületet mindössze 650 egyéni gazdaság használ. A 300 hektáros, már nagynak minősülő egyéni birtokok száma alig több mint hatvan a régió három megyéjében.
A legfrissebb statisztikai felmérések szerint a régió megyéiben az egy gazdálkodóra jutó termőterület nagyságában nincs számottevő eltérés, hasonló a régió átlagához. Ezzel szemben a kistérségek esetében meglehetősen nagy a két szélső érték közötti különbség. A legnagyobb átlagos birtokméret a kunszentmiklósi kistérséget jellemzi, ahol egy gazdálkodóra 5,6 hektár termőterület jut. A makói kistérségben a legkisebb az egyéni birtokméret, még a felét sem éri el a kunszentmiklósinak, átlagosan mindössze 2,4 hektár.
A megyéken belül található kistérségekben is meglehetősen eltérő birtokméret jellemzi az egyéni gazdálkodókat. Békés megyében 5,5 hektár az egy gazdálkodóra jutó szántóátlag, ezzel szemben a sarkadi kistérségben mindössze két hektár. A gyephasználók körében szintén a kunszentmiklósi kistérségben jut a legnagyobb terület egy főre, 12 hektár. Az átlagos gyümölcsös méret a kisteleki kistérségben a legnagyobb, ám ez is csak közelíti a két hektárt. A szőlőbirtokokra is hasonló elaprózódás jellemző: két hektár alatti átlagnagysággal a kiskőrösi kistérség vezet. Erdő tekintetében a kiskunhalasi és a kiskunmajsai kistérség gazdálkodói rendelkeznek a legnagyobb területtel, személyenként átlagosan több mint hat hektárral.
A területek szétaprózottságára utal az is, hogy a Dél-Alföldön a 209 ezer egyéni gazdálkodónak a hattizede használ legfeljebb egy hektár termőterületet.
A tíz hektár feletti gazdaságok aránya legmagasabb a szarvasi, a kiskunmajsai és a jánoshalmi kistérségben, míg a legkisebb birtokok aránya a csongrádi és a makói kistérségekben a legnagyobb.