Az idén az első hat hónapban 8200 befejezett lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, ami 43 százalékkal több felépített otthont jelent, mint 2000 hasonló időszakában. Építési engedélyekből 21 ezret adtak ki, ami éves szinten 18 százalékos növekedést jelent. A második negyedévben kisebb, 6 százalékos volt a bővülés.
Utóbbi számok azt mutatják, hogy az építkezési kedv továbbra is élénk, igaz, lanyhább, mint korábban. Tavaly az első hat hónapban ugyanis 38 százalékkal, az egész évben pedig 46 százalékkal adtak ki több építési engedélyt, mint egy évvel megelőzően. Az új engedélyek száma elsősorban Budapesten (43 százalék) és a megyei jogú városokban (34 százalék) nőtt, miközben a falvakra nem terjed ki a konjunktúra.
Ez utóbbi tény a lakásépítés szerkezetének átalakulását is mutatja: az új építkezéseknél egyre nagyobb a gazdasági vállalkozások által létrehozott, az értékesítési céllal készült, valamint a többszintes lakóépületek aránya is. Bár ezzel a trenddel párhuzamosan két év alatt 7 százalékkal csökkent a természetes személyek építtetői szerepe, a lakosság részaránya még mindig 79 százalék.
A másfél éve tartó konjunktúra egyik fő oka, hogy a hároméves gazdasági növekedés tartós változásokat hozott -- mondta Hegedűs József, a Városkutató Kft. ügyvezető igazgatója. Erre a hatásra segítettek rá a különféle támogatások, kedvezményes hitelek. 1994-ben már volt példa rá, hogy egy kedvezmény előre hozott döntéseket generált, és felpörgette a lakásépítéseket, akkor azonban ez a hatás ideiglenesnek bizonyult -- emlékeztet a szakértő. Kérdés, hogy a most megfigyelhető felfutás mennyi ideig tart. Hegedűs szerint hasonló visszaesésre nem kell számítani, mert a felfutás gazdasági oldalról sokkal inkább megalapozott. Így az új lakásépítési engedélyek száma 30-40 ezres szinten hosszú évekre stabilizálódhat.