A törvényjavaslat értelmében a munkaközvetítő hivatal -- például -- továbbképzést ajánlhat fel a munkanélkülinek -- annak képességeit és ismereteit figyelembe véve --, aki szerződésben vállalja a részvételt. A zöldek szerint ezt két, úgynevezett kombinált bérmodellel kellene kiegészíteni -- írta a Frankfurter Rundschau. Az egyik: a szociális segélyt kapók egy ideig az eddiginél többet kereshessenek mellette; a másik: a költségvetés a bruttó 630 márkás bérig fizesse a társadalombiztosítási járulékot, fölötte fokozatosan kevesebbet, 1800 márkáig. A koalíció eddig ellenezte ezt, és az ellenzéki CDU és a munkáltatók véleményével szemben bevezette a 630 márkás munkahelyek járulékkötelezettségét, megdrágítva ezzel az alacsony béreket.
Az SPD -- a Handelsblatt szerint -- tartózkodó a kombinált bérekkel szemben.Walter Riester szociáldemokrata munkaügyi miniszter szerint Németországban már régóta létezik kombinált bér a munkaközvetítők és a szociális hivatalok által folyósított munkábaállítási segélyek formájában. Utalt a már működő kísérleti kombinált bérprogramokra is, amelyek eddig négy tartományban öszesen csak 190 új munkahelyet eredményeztek. Az SPD hivatalosan a nagy költségekkel indokolta ellenkezését a kombinált bérek kiterjesztésével szemben. Helyette a munkahelyteremtő intézkedéseknek szánna nagyobb szerepet a vezető kormánypárt.
Az ellenzéki CDU "Új szociális piacgazdaság" című programtervezete (VG, 2001. augusztus 29.) ugyanakkor szintén a kombinált bérrendszer mellett száll síkra. A német Városszövetség ezzel szemben figyelmeztet: a szubvencionált munkahelyteremtés révén az állami költségvetésből olyan munkahelyek létesülnek, amelyekre csak alacsonyabb áron volna szükség. A munkahelyteremtés azért drága, mert béren kívül a helyet is meg kell fizetni, versenyt támasztva a magángazdaságnak -- figyelmeztet az érdekvédelmi tömörülés.