Agrárügyek: szervezett tettesek

A szervezett bűnözésre jellemző jegyeket is feltártak az agrárügyekben a rendőrségen és az ügyészségen folytatott nyomozás az elmúlt fél évben -- értesült a Világgazdaság. A vizsgálatok eddigi megállapításai szerint a gondosan megtervezett bűncselekmények elkövetői három kategóriába sorolhatók. A gyanúsítottak kitalálói, szervezői és végrehajtói csoportokat alkottak. Az "alsóbb szinten állók" hivatottak fedezni az ötletgazdákat.
A jelenleg folyó eljárásokban összesen már közel húsz személyt hallgatott ki gyanúsítottként a rendőrség, és heteken belül továbbiak idézése várható a Concordiánál és az AI-nál folyó nyomozás kapcsán. Egy az ügyeket ismerő személy lapunknak úgy fogalmazott: amit a hatóságok eddig feltártak, csak a jéghegy csúcsa. A már bizonyított kár meghaladja a 100 millió forintot, de a feljelentésekben szereplő, részleteiben nem vizsgált ügyek összességében elérik a milliárdos nagyságrendet. Az összeg megtérülésére kevés esély van, de a rendőrség tervezi, hogy egyes gyanúsítottak ingatlan vagyonát zárolni kéri.
Előzetes letartóztatásban jelenleg öt személy van: Szabadi Béla, az agártárca volt politikai államtitkára, Korompai Nicolette, a Concordia Rt. volt vezérigazgatója, Fazekas Árpád, a VIX Kft. ügyvezetője, Böröczky Csaba, a GMS 96 Kft. egykori ügyvezető igazgatója és Osváth László, az AI korábbi ügyvezető igazgatója. A "hálóba kerültek" nagy része azonban olyan elkövető, akit ismerősként vagy strómanként vontak be fiktív gazdasági eseményekbe. Esetükben a bűnösség bizonyítása -- mivel nevük szerepel számos dokumentumon -- nem okoz nagyobb nehézséget, szemben az eggyel magasabb szintre sorolt szervezőkkel és a csúcson álló, a bűncselekményeket kitaláló személyekkel. A felső szint elérésében -- a dokumentumok hiányában -- a tanúvallomásoknak van kulcsszerepe. A tekintetben, hogy hány és milyen ügyben sikerül a legfelső köröket is felelősségre vonni, döntő lehet a rendőrség által egyelőre hiába keresett Simon Lászlónak a nyilatozata; ellene több bűncselekmény kapcsán már összegyűlt annyi bizonyíték, hogy azonnal gyanúsítottként hallgassák ki, de mint Torgyán József volt agrárminiszter egykori tanácsadóját -- akinek valószínűleg szinte minden ügyre rálátása volt -- az összes esettel kapcsolatban kikérdeznék a hatóságok. Simon László tegnap nem jelent meg a rendőrségen, ahová másodszor idézték hivatalosan, így tegnap óta országos körözés alatt áll, és a rendőrség kérte a nemzetközi elfogatóparancs kiadását is az ügyészségtől.
A Világgazdaság információi szerint számítani lehet arra, hogy a szaporodó vallomások alapján az Agrárinnovációs Kht.-nál, a Concordia Rt.-nél és a szintén FVM-felügyelet alatt alló Tartalékgazdálkodási (Tig) Kht.-nál történtek ügyében is megállapítható lesz Szabadi felelőssége. A rendőrség készül arra, hogy az ügyek egy részét így hamarosan az ügyészség veszi át, melynek ez esetben újból kérnie kell majd a politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Az eljárás során a későbbiekben várhatóan gyanúsítottá váló személyek számát jelzi: csak az AI ügyei kapcsán több mint száz szerződés képezi a vizsgálat tárgyát, ebből a nyomozás eddig több mint harmincról állapította meg bizonyíthatóan is azt, hogy fiktív ügyleteket takar. Az eljárások valószínűsíthetően még sok időt vesznek igénybe: noha az említett AI esetében egy séma szerint követték el a bűncselekmény-sorozatot, minden egyes szerződés esetében külön vizsgálatra, vidéki házkutatásokra van szükség a bizonyítékok beszerzéséhez.
A két hatóságnál, több különböző ügyszámon folyó eljárások jelenleg két cég, az AI és a Concordia ügyei körül összpontosulnak. Nyomozás folyik ugyanakkor a Tignél is, és nemrég érkezett meg a feljelentés az Atev Rt. ügyében. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal értesülésünk szerint hamarosan kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását az Agrármarketing Centrumnál történtek miatt is.
Az AI-nál történt vizsgálatokat megkönnyítette, hogy a fiktív ügyletek kapcsán történt pénzmozgások mindegyike nyomon követhető banki átutaláson. Az AI több mint száz szerződést kötött különböző tanulmányok megírására, ám az azokban foglaltakat az esetek döntő többségében nem valósították meg, erre a munkák színvonalánál fogva akkor sem lett volna lehetőség, ha egyébként ez bárkinek szándékában állt volna. A nyomozás megállapításai szerint azonban az AI témafelelősei tudták is a megbízott cégekről, hogy azok nem képesek megírni a megrendelt tanulmányokat.
A bevont gazdasági társaságok szerepe sokszor lényegében csak a számlaadás volt, az esetenként már a szerződéskötéskor is kész tanulmányokat a témafelelősök által külön erre felkért személyek írták. Az eddigi vallomások alapján úgy tűnik, részben nyomon követhető a teljesítés nélkül kifizetett, esetenként néhány milliós összegek sorsa is: az, hogy a pénz visszakerült az AI-hoz, esetenként már bizonyítható. Ám azt, hogy innen került-e és mekkora összeg "feljebb", nem biztos, hogy sikerül alátámasztani. Az AI-ügyben meggyanúsított vezetők és vállalkozók a rendőrség által dokumentumokkal alátámasztott esetekben elismerik a bűnösségüket, de feltáró, minden ügyre kiterjedő vallomást egyikük sem tett.
Több különböző esetet vizsgál a rendőrség a Concordia Rt.-nél. A Kehi feljelentése is számos bűncselekmény gyanúját vetette fel, ezek közül egynek járt már lényegében a végére a rendőrség. A Concordia tulajdonában levő GMS 96 Kft. két vidéki és egy budapesti raktárat bérelt ki 77 millió forintért, ezen üzletek egyértelműen fiktívnek bizonyultak. Lényegesen nagyobb kár keletkezett a búza- és gabonaforgalmazásba indokolatlanul bevont "ékcégek" miatt: a két, ezen üzletágban eleddig ismeretlen társaság (VIX Kft. és Ploy Kft.) áron alul kapta meg a jelentős állami készleteket, hogy azután haszonnal értékesítse az egyébként hagyományosan a Concordiával kapcsolatban álló nagyobb cégeknek. Jellemző, hogy a Ploy Kft. ügyvezető igazgatója egy ápolónő, F. Beatrix.