A jelölt országok részvételére is kezdettől fogva számítanak az EU jelenlegi tagállamai, midőn jövőre formálisan is hozzálátnak majd a 2004-ben esedékes újabb reformkonferencia előkészítéséhez -- erősítették meg az EU-tizenötök miniszterei, midőn vasárnap munkaebéden találkoztak a tagjelöltektől érkezett kollégáikkal, köztük Martonyi János külügyminiszterrel.
A nizzai szerződés értelmében az EU állam- és kormányfői 2004-ben újabb kormányközi konferencia keretében kell hogy döntsenek az unió jövőjét érintő további reformokról. Nizzában alapvetően azok az intézményi kérdések kerültek terítékre, amelyek a működőképesség fenntartását célozták, illetve a tagállamok egymáshoz viszonyított hatalmi súlyán, befolyásán módosíthatnak. Az újabb konferenciától egyebek között annak tisztázását várják, hogy egy jelentősen kibővült unióban miként változzon a tagországok és az EU-intézmények egymáshoz való viszonya, mi legyen a hatáskörmegosztás az EU-szint, a nemzetállami, illetve a regionális-tartományi szintek között, szülessen-e mindezeket is rögzítő írott alkotmánya az uniónak, illetve beemeljék-e az alapokmányba a Nizzában még csak politikai nyilatkozatként kodifikált alapvető jogok európai chartáját? További kérdés, hogy hogyan módosuljon az Európai Parlament és a nemzeti törvényhozások viszonya.
A tagállamok külügyminiszterei Brüsszel környékén tartott hét végi informális találkozójukon mindebből egyelőre azt igyekezték tisztázni, hogy decemberben Laekenben az EU-állam- és kormányfőknek milyen előkészületi formát ajánljanak a 2004-es konferencia megalapozásához. A korábbi reformkonferenciákat általában a külügyminiszterek közvetlen képviselőiből álló munkacsoportok készítették elő, most azonban növekvő egyetértés mutatkozik olyan "konvenció" összehívására, mint amilyen tavaly az alapvető jogok európai chartáját is kitárgyalta. Egy ilyen testületben a tagállamok kormányai és nemzeti parlamentjei, valamint az Európai Parlament egyaránt képviselve lehetnének.
Annemie Neyts-Uyttebroeck belga európai ügyi államtitkár sajtóértekezletén elmondta, növekvő az egyetértés abban, hogy a "konvenció" munkájába kezdettől fogva bevonják a tagjelölteket. A belga államtitkár szerint ugyanakkor egyes tagországoknak fenntartásai vannak a tekinteben, vajon a jelöltek a jelenlegi tagokéval megegyező összetételben és jogokkal vehessenek-e részt. Utóbb Hubert Védrine francia külügyminiszter maga is inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a részvételi formát "még meg kell határozni".
A "konvenció" a jövő év első felében, a spanyol EU-elnökség idején kezdené meg működését, és munkája elvégzésére mintegy 12 hónapot kaphatna. A mindezzel kapcsolatos elképzeléseket az állam- és kormányfők először az október 19-én Gentben esedékes nem hivatalos találkozójukon értékelhetik, mielőtt decemberben döntenek a végleges forgatókönyvről.