Magyar GDP: jön a nagy nap, kiderül, milyen állapotban van valójában a gazdaság – az elemző elmondta, mire kell készülni

Bő két hét múlva kiderül, hogy beértek-e a kormányzat elmúlt hónapokban bejelentett élénkítő intézkedései, vagy továbbra is benne ragadt a stagnálásközeli állapotában a magyar gazdaság. Október 30-án közli a Központi Statisztikai Hivatal a harmadik negyedéves GDP-adatokat, amelyeket ezúttal is feszült várakozás előz meg. Okkal, ugyanis közel három éve nem képes érdemben növekedni a magyar gazdaság. Ha a 2022 negyedik negyedéve óta eltelt időszakot nézzük, akkor 11 negyedéve még a másfél százalékot sem éri el éves alapon a GDP-bővülés mértéke. A kép még borúsabb, ha negyedéves bázison vizsgáljuk, a 11-ből ugyanis 6 negyedévben esett vissza a gazdaság kibocsátása, amiből kétszer is technikai recesszióba csúszott.

Magyar gazdaság: az ipar és Németország továbbra is szenved

„Valahol a stagnálás és a nagyon lassú növekedés között lehetünk. A magyar és a német ipari adatokból láthatjuk, hogy az ipar a korábbi reményekkel szemben továbbra sincs túl a nehezén, ami persze kihat a GDP-re és az exportra is” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki hozzátette, ez továbbra is visszahúzza a beruházásokat, ugyanis ha nincs kereslet, nincs értelme beruházni. 

Hiába erős a belső fogyasztás, nem képes ellensúlyozni a gyenge külső keresletet, és ez jelenik meg a negyedévről negyedévre a vártnál gyengébben alakuló GDP-adatokban.

A fő exportparerünknek számító Németország már harmadik éve nem képes növekedni, és ezen még az sem változtatott, hogy politikai váltás történt idén márciusban. Augusztusban Friedrich Merz kancellár önkritikusan beismerte, hogy a német gazdaság sokkal rosszabb állapotban van, mint amire ő maga is előzetesen számított. Hogy ezzel lényegében előreszaladt-e a politikus, hogy megágyazzon egy rossz idei GDP-adatnak, nem tudni, mindenesetre jelenleg a német kormány 0,2 százalékos GDP-növekedést vár, tehát könnyen belecsúszhat idén is a német gazdaság a recesszióba, ami Magyarországot is érzékenyen érintheti. 

Regős is úgy látja, a külső környezetben nem, vagy alig látható javulás. Az Európai Unió egészében még úgy ahogy van egy alacsony növekedés, de Németországban az ipar továbbra is szenved, márpedig a magyar ipar ehhez kapcsolódik igazán. 

– figyelmeztetett az elemző, aki rámutatott arra is, hogy a német ipari termelés a magyarhoz hasonlóan pocsék képet mutatott augusztusban: a kiigazított adatok szerint havi alapon 4,3, míg éves alapon 3,9 százalékkal esett vissza az ágazat teljesítménye.  

Ahogy korábban mi is írtunk róla, a legnagyobb zuhanást a járműgyártás szenvedte el, ahol 18 százalékkal csökkent a kibocsátás júliushoz képest, ekkora összeomlást pedig a 2022-es orosz–ukrán háború kitörése óta nem látott a német gazdaság húzóágazata. Az aggodalmakat erősíti, hogy közben a rendelésállomány is tovább zsugorodott, és már negyedik hónapja esik.

A magyar ipar annyival kedvezőbb helyzetben van, hogy következő hónapokban fokozatosan megjelenhetnek a termelésben az elmúlt évek nagyberuházásai, köztük a BMW üzeme, amelyet már át is adtak. Ez az elemző szerint valamelyest húzhatja felfelé az adatokat, persze itt is szükség van a keresletre, akkor tud felfutni a termelés, ha valaki a termékeket meg is veszi. A német konszern ráadásul csak október végétől kezdi meg a sorozatgyártást, tehát a negyedik negyedév előtt aligha látjuk visszaköszönni a gyár indulását a termelési vagy GDP-adatokban.

A bázishatások segíthetnek ezúttal a növekedésben

Regős arra is felhívta a figyelmet, hogy a harmadik negyedévben a bázishatás a segítségünkre siet majd, így az előző negyedévekben tapasztaltnál magasabb növekedést láthatunk remélhetőleg. Ami az idei GDP-adatokat illeti, a vártnál rosszabbul alakultak, sőt, időközben még a KSH újraírta őket, mindkettőt lefelé korrigálva:

• míg az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye,
• addig a második negyedévben éves bázison 0,3 százalékkal emelkedett.

Ezzel fél év után még mindig 0,1 százalékos mínuszban van a magyar gazdaság kibocsátása, tehát a harmadik negyedévtől gyorsulnia kellene ahhoz, hogy összejöjjön, amit a legtöbb elemző vagy az IMF vár. A Nemzetközi Valutaalap 2025-re 0,6 százalékos növekedést jósol, ez megegyezik a hazai elemzői közösség prognózisával is, viszont elmarad a kormány által várt 1 százalékos bővüléstől. Mindenesetre a harmadik negyedévtől már csak azért is van esély a növekedés gyorsulására, mivel belépnek a bázishatások: 2024 harmadik negyedévében esett be váratlanul a növekedés, akkor 0,8 százalékos mínuszt mért a KSH, tehát önmagában az alacsony bázis is segíthet. 

Vegyes képet mutatnak a termelési adatok

Az elemző szerint a négy fő ágazat (mezőgazdaság, ipar, építőipar, szolgáltatások) közül a mezőgazdaság és az ipar vélhetően továbbra is jelentős visszahúzóerő lesz. 

1. A mezőgazdaság esetében a fő ok a globális éghajlatváltozás és az ebből fakadó idei aszály és rossz termés. Ebből az is látszik, hogy a mezőgazdaság még nem tudott megfelelően alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.
2. A nagyon gyenge augusztusi ipari termelés nyomán egyértelművé vált, hogy az ágazat továbbra is visszahúzóerőt jelent. Ez leginkább a továbbra is alacsony külső keresletből fakad, de a helyzetet Regős szerint több tényező is súlyosbítja: a magyar iparban túlzottan magas a járműgyártás súlya, nem elég diverzifikált az ágazat, és a gazdaságfejlesztésben túl nagy hangsúlyt kapott az ipar, és túl kicsit a szolgáltatások.
3.  Viszont a szolgáltatások hagyományosan felfelé húzzák a növekedést, ami azért is fontos, mert több ágazat magas hozzáadott értékű tevékenységet jelent, így a felzárkózás szempontjából kulcsfontosságú. Ugyanakkor itt a második negyedéves 1,3 százalékos bővülés nem tekinthető erősnek, egy érdemi gazdasági növekedéshez ennél többet kell elérni. 
4. A legnagyobb talány az építőipar, amelyben ugyan fordulat jelei látszódtak a második negyedévben, miután éves összevetésben 4,3 százalékkal nőtt az ágazat hozzáadott értéke, ám ez augusztusban hirtelen lefulladt. Mind éves, mind havi bázison több mint 10 százalékkal csökkent a szektor teljesítménye. Persze több kimenete is lehet az építőipar további alakulásának, így akár az alacsonyabb szinten is ragadhat, de az elemző szerint ezt nem indokolja a rendelésállomány alakulása, ám csak a szeptemberi adatokból fog kitűnni, hogy valójában mi történt.

A belső fogyasztás maradhat a magyar növekedés pillére

Hónapok óta a magyar gazdasági növekedés egyetlen pillére a belső fogyasztás és a szolgáltatások, a nagy kérdés, hogy képes-e ellensúlyozni a gyenge külső keresletet. Regős válasza erre egy határozott nem. 

„Persze a fogyasztás a reálbérek növekedése miatt  bővül. Az is igaz, hogy ezt a jóléti intézkedések tovább segítik. Az előző negyedévekben ebből jött ki a pozitív nulla növekedés. A fogyasztás szárnyalása tehát ahhoz elég, hogy a gazdaság ne zuhanjon össze a mostani környezetben. Ez persze hosszú távon még inkább igaz: ahhoz, hogy a fogyasztás bővülni tudjon, és ennek importigényét fedezni lehessen, szükség van az export növekedésére is” – magyarázta Regős, aki idén egy 0,5-0,7 százalékos (rosszabb esetben még ennél is kisebb), míg jövőre egy 2,8 százalékos növekedést vár. „Remélhetőleg ez utóbbit már nem kell jelentősen lefelé revideálni, amint az az előző években rendszeresen megtörtént” – jegyezte meg.

Rengeteg programot indított a kormány

A külső kereslet hiányában a magyar kormány kormányzati programokat is indított a növekedés élénkítése érdekében.

• Tavaly év végén jelentették be a Demján Sándor Programot, amely több százmilliárddal támogatja a hazai kkv-kat. 
• A lakhatási tőkeprogram szintén tavaly került meghirdetésre, erre 300 milliárd forintot fordított a kormány, és idén ősszel kezdheti meg élénkíteni a gazdaságot.
• Október elején Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkarkamra elnöke együtt jelentette be, hogy a Széchenyi Kártya Program valamennyi elemére kiterjesztik a 3 százalékos fix hiteleket.
• Szeptemberben elindult az Otthon Start, ami jövőre hozhat nagyobb élénkülést.
• Számos egyéb jólétnövelő intézkedést indított el a kormány, kezdve a családi adókedvezmény megduplázásával, a háromgyermekes, majd a kétgyermekes anyák szja-mentességével. Ezek az intézkedések több százmilliárdot hagynak ott a magyar családoknál.
•  A legújabb elem a sorban a 14. havi nyugdíj, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter a Lázárinfó kaposvári állomásán emelt be a közbeszédbe. A tárcavezető szerint ezen jelenleg is dolgozik a kormány.