A büdzsében szereplő 745 milliárd koronás kiadásból 310 milliárdot tesznek ki a törvények alapján kötelező szociális transzferek -- írja a Reuters. Ezek összege az elmúlt évek során folyamatosan emelkedett; a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank többször felszólította Prágát az ellátórendszerek reformjára, ám a balközép kormány mindeddig óvakodott a radikális lépésektől.
A költségvetést elemzők szerint nem lesz könnyű elfogadtatni a cseh törvényhozásban, ahol a kabinetet támogató képviselők kisebbségben vannak. Az ellenzékkel a kormányzás érdekében kötött korábbi alku értelmében a büdzsé úgynevezett magdeficitje -- amely a bankszanálások költségeit és egyéb egyszeri összegeket nem tartalmaz -- nem haladhatja meg a 10 milliárd koronát. Rusnok szerint javaslata eleget tesz ennek a követelménynek.
Amennyiben azonban az ellenzéket mégsem sikerül erről meggyőzni, és az év végéig nem fogadják el az új büdzsét, úgy Csehországnak jövőre az ideivel megegyező átmeneti költségvetése lesz. A kisebbségi kabinet ilyen körülmények között is hatalmon maradhatna a jövő júniusban esedékes parlamenti választásokig.
A bankszanálási program súlyos teherként nehezedik a cseh államkasszára (VG, 2001. augusztus 31.). Az idei büdzsét eredetileg 49 milliárdos deficit-előirányzattal fogadták el, ám a tavalyi évben megkezdett szanálási akciók áthúzódó hatásai ezt várhatóan 90 milliárd körüli összegre emelik. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy privatizációból a vártnál kevesebb bevétel folyik be a kincstárba, márpedig ezek nélkül a deficit még magasabbra szökhet.