A büdzsében szereplő 745 milliárd koronás kiadásból 310 milliárdot tesznek ki a törvények alapján kötelező szociális transzferek -- írja a Reuters. Ezek összege az elmúlt évek során folyamatosan emelkedett; a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank többször felszólította Prágát az ellátórendszerek reformjára, ám a balközép kormány mindeddig óvakodott a radikális lépésektől.
A költségvetést elemzők szerint nem lesz könnyű elfogadtatni a cseh törvényhozásban, ahol a kabinetet támogató képviselők kisebbségben vannak. Az ellenzékkel a kormányzás érdekében kötött korábbi alku értelmében a büdzsé úgynevezett magdeficitje -- amely a bankszanálások költségeit és egyéb egyszeri összegeket nem tartalmaz -- nem haladhatja meg a 10 milliárd koronát. Rusnok szerint javaslata eleget tesz ennek a követelménynek.
Amennyiben azonban az ellenzéket mégsem sikerül erről meggyőzni, és az év végéig nem fogadják el az új büdzsét, úgy Csehországnak jövőre az ideivel megegyező átmeneti költségvetése lesz. A kisebbségi kabinet ilyen körülmények között is hatalmon maradhatna a jövő júniusban esedékes parlamenti választásokig.
A bankszanálási program súlyos teherként nehezedik a cseh államkasszára (VG, 2001. augusztus 31.). Az idei büdzsét eredetileg 49 milliárdos deficit-előirányzattal fogadták el, ám a tavalyi évben megkezdett szanálási akciók áthúzódó hatásai ezt várhatóan 90 milliárd körüli összegre emelik. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy privatizációból a vártnál kevesebb bevétel folyik be a kincstárba, márpedig ezek nélkül a deficit még magasabbra szökhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.