BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erős forint kontra Széchenyi-pályázatok

A minimálbér emelése körül most folyó egyeztetések kapcsán ismét felerősödtek a viták arról, vajon a kormány idei intézkedései összességében hogyan érintették a vállalkozói szférát? A hazai vállalkozások többsége a forint árfolyamsávjának szélesítését élte meg leginkább kedvezőtlen kormányzati intézkedésként, ugyanakkor üdvözölték a Széchenyi-terv pályázati lehetőségeit. Megoszlanak viszont a vélemények a forinterősödés miatti támogatások elosztási elveiről.

A kis- és középvállalkozásokat (kkv) kedvezően érintő idei intézkedések a Széchenyi-terv pályázatai, a munka törvénykönyve változtatása, a csődeljárásról szóló törvény módosítása, a telephely-engedélyezés -- mondták érdeklődésünkre a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) vezetői. Idesorolták a veszélyes pontok ellenőrzése (HACCP) bevezetési határidejének 2003. január 1-jére való módosítását, a garancia szövetkezeti rendszert, valamint a beruházási adókedvezményt, amely a középvállalkozókra viszont nem vonatkozik, csak az 50 fő alattiakra.
A szférára kedvezőtlenül hatott viszont a minimálbér emelése és a forint árfolyamsávjának szélesítése. Hiányoznak továbbá a gazdasági munkaadói szakmai szervezetek szolgáltatórendszerének kiépítésére, működtetésre szolgáló pályázatok is.
A gépipari vállalatokat a sávszélesítés érintette a leghátrányosabban -- hangsúlyozta Hegyháti József, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének (Magosz) elnöke, a Ganz Holding Rt. stratégiai vezérigazgató-helyettese. A jelentős exportforgalmat lebonyolító cégek profitja csökkent, s emiatt a vállalatoknál kevesebb pénz jut béremelésre, fejlesztésre, sőt elbocsátásokra is sor kerühet. A Magosz a napokban készít újabb felmérést a sávszélesítés hatásáról az ágazatra.
A vezérigazgató-helyettes a pozitívumok között említette a Széchenyi-terv pályázati lehetőségeit, bár a szövetség elnöksége helyteleníti, hogy csak azok a vállalkozások számítanak kis- és középvállatnak melyek 250 főnél kevesebbet foglakoztatnak. Így a holdingrenszerben működő cégek nem pályázhatnak, holott tagvállalataik önállóan -- többségében középvállalatként -- működnek. Javasolják, hogy az érvényes építési engedély megléte csak a már elnyert támogatás átutalásának legyen a feltétele. Ugyanis, ha a vállalkozás pályázatát nem fogadják el, olyan terhet vett magára, ami -- főleg kis cég esetében -- további működését veszélyezteti. Szükséges lenne, hogy a bankgaranciát csak az első kifizetés időpontjától írják elő, s hogy a futamidőt a termék jellegétől függően határozzák meg. A banki hitel egy része helyett lehetővé kellene tenni a lízinget. Kedvező volt a reprezentációs költségekről szóló jogszabály módosítotása, viszont az ígértnél kevésbé csökkentek az adó- és tb-terhek.
Szintén a sávszélesítés negatív hatásait emelte ki Szabó Zsolt, a Csepeli Fémmű Rt. vezérigazgatója. A vállalat emiatt több exportpiacát elveszítette, kára százmilliós nagyságrendű. A kompenzáció kapcsán nem tartja helyesnek, hogy a kormány csak a kis- és középvállalatokat kívánja kárpótolni. Szabó Zsolt szerint -- az ígéretekkel ellentétben -- a cégeket sújtó terhek nem csökkentek, sőt növekedtek. A Széchenyi-tervet pozitívan értékelte.
A kereskedelmi kis- és középvállalatokat közvetve a minimálbér-emelés érintette hátrányosan, viszont a sávszélesítést követő forinterősödés az importőröknek előnyos volt -- foglalta össze Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A forinterősödés miatt olcsóbbá vált behozatal június--júliusban megállította a nagy háztartási gépek piacán az első fél évben tapasztalt visszaesését -- mondta Gerő László, a Whirlpool Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Ám a piac összes szereplője átadta az árelőnyt a vásárlóknak, így a készülékek fogyasztói ára a közelmúltban -- a régi beszerzési árú készlet kifutása után -- 8-10 százalékkal csökkent.
A forinterősödést az autóimportőrök óvatosan fogadták, nem tudván, meddig tart a tendencia. Ezért a listaárakat nem csökkentik, mert ha megfordul a trend, akkor nem kell árat emelni, viszont a piacnak különféle árkedvezményes kampányok során adják vissza az olcsóbb import adta előnyöket -- mondta a Nissan-képviselet, a Summit Motors vezetője, Erdélyi Péter. Az autóárak emelkedése eddig jelentősen elmaradt az inflációtól. Viszont sajnálja, hogy nem születik kormányintézkedés az erre szakosodott cégek által -- a valódi érték 10 százalékáról szóló -- manipulált számlákkal behozott használtautó-import ügyében.
Az Orex Rt. számára az ugyan kedvező volt, hogy eltörölték az arany ékszerek után fizetendő 3 százalékos kulturális járulékot, ám továbbra is hatályban van az arany ékszerekre kirótt példátlanul magas, 35 százalékos fogyasztási adó, amellyel -- a 25 százalékos áfával együtt -- versenyhátrányba kerül a társaság.
A kétéves költségvetés megalkotása a dohányipar számára is előnyös helyzetet teremtett azzal, hogy két évre előre kiszámíthatóvá tette -- többek között -- az ágazatot érintő adóemelések mértékét -- mondta érdeklődésünkre Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke. Ugyanakkor a reklámtörvény szigorítása hátrányosan érintette a magyarországi dohánygyárakat. Kedvezőtlenebb helyzetbe hozta őket az uniós országokban, illetve a tagjelölt országokban működő versenytársakkal szemben.
Az élelmiszer-gazdasági vezetők közül is a legtöbben a forintfelértékeléssel kapcsolatos döntésnek kedvezőtlen hatását említették. Még a nyugat-európai sertés- és marhavész miatt az exportban jelentős előnyt remélő baromfiágazat képviselői is emiatt panaszkodnak. Szép Imre, a győri Pannonbaromfi Rt. vezérigazgatója, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint ugyan pozitív, hogy a kormány az idén, az év elején viszonylag hamar elfogadta a terméktanács támogatási javaslatát. Ugyanakkor a forinttal kapcsolatos intézkedés eddig csaknem 6 milliárd forinttal csökkentette a feldolgozók árbevételét. Ennek kompenzálására semmiféle állami segítséget nem kaptak, sőt a minőségi árutermelés kvótájának emelésére tett javaslatukat a minisztérium elutasította.
A zöldség-gyümöcs ágazat üdvözölte, hogy az exportőrők támogatása helyett közvetlenül a termelőket érintő támogatási formákat vezette be a kormány egyes terményeknél -- mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-gyümölcs Terméktanács főtitkára. Ám elmaradt az a rendeletmódosítás, amely függetlenítette volna a zöldség-gyümölcs üzletben érdekelt termelői és értékesítési szövetkezetek anyagi támogatását az új típusú termelői szövetkezetek támogatásától.
A Henkel Magyarország Kft.-t csak közvetve érintette a forint árolyamsávjának kiszélesítése és a minimálbér emelése. A társaság igazgatója érdeklődésünkre kifejtette: a forint volatilitása miatt csökkent a tervezés kiszámíthatósága. Fekete István elmondta, hogy a minimálbér emelése önmagában nem éreztette hatását a cégnél, mivel jószerével nem volt a vállalatnak olyan dolgozója, aki ennél kevesebbet keresett. Ám elindított egyfajta béremelési hullámot.
Az idén lényegében csak a forint erősödése érintette hátrányosan a kizárólag exportra termelő Elegant Design Rt.-t -- jelzi a társaság elnök-vezérigazgatója. Medgyessy Ildikó másik -- bár nem új keletű -- problémaként említette, hogy a járulékos költségek miatt Magyarország már nem olyan olcsó, mint korábban, s egyre erőteljesebb a tőlünk keletebbre fekvő országok tőkeelszívó hatása az ottani olcsóbb munkaerő miatt. Viszont a minimálbér emelését nem érezte meg a cég, mert a dolgozók ennél többet kapnak.



Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.