Folytatnák az agrárliberalizációt

A bizottság e héten elfogadott általános stratégiáját most a tagállamok elé terjesztik, ahonnan szeptember végén lehet az első reakciókra számítani -- közölte lapunk érdeklődésére Gregor Kreuzhuber, az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatóságának tájékoztatási felelőse. Franz Fischler agrárbiztos szóvivője szerint csak ezt követően lehet elkezdeni meghatározni, mit is jelent ez az általános stratégia a gyakorlatban. Az viszont szinte bizonyos, hogy az unió nem azonos pozíciót foglal majd el minden tagjelölttel szemben, "egyénre szabott" tárgyalási ajánlattal fogja megkeresni őket -- mondta Kreuzhuber.
Szakértők szerint a tagállamok nem mindegyike örül majd felhőtlenül valamennyi bizottsági javaslatnak. Valószínűsíthető például, hogy a birkahús kereskedelmének teljes liberalizációját Olaszország például távolról sem támogatja majd olyan egyöntetűen, mint Görögország, s így a közösségi stratégia még jócskán módosulhat. A bizottság az unió nevében csak akkor ülhet le tárgyalni a jelöltekkel, ha már megkapta a mandátumot a tagállamoktól. Kreuzhuber mindenesetre abban bízik, hogy a leendő új liberalizációs megállapodások már jövő júliusban hatályba léphetnek.
A bizottsági liberalizációs szándékot egyébként nem utolsósorban az a célkitűzés motiválja, hogy a csatlakozástól érvényes teljes mezőgazdasági szabad kereskedelem minél kisebb megrázkódtatást okozzon a jelenlegi tagok számára. A tagjelöltek szempontjából viszont az is kulcsfontosságú, hogy a bővítésig már ne változzon meg alapjaiban a közös agrárpolitika, mivel az egyrészt az általuk igénybe vehető EU-pénzek csökkenését, másrészt -- a reform időigénye miatt -- a tagfelvétel elhúzódását jelentené. Szakértők szerint ezért is hatott megnyugtatóan a jelöltekre Günter Verheugen bővítési biztos keddi európai parlamenti beszédének az a kitétele, amelyben a politikus ismét leszögezte: a bizottság szerint "abban a formájában kell tárgyalni a jelöltekkel a közösségi joganyagról a mezőgazdaságban, amiben most létezik".