Mától megszűnik a csúszó leértékelés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A most megszűnő rezsim bevezetésére még az 1995. március 12-én meghirdetett stabilizációs csomag elemeként került sor. Célja a megbomlani látszó külső egyensúly helyreállítása, a spekulációk letörése és a kiszámíthatóság megteremtése volt. Az ezt követő hat évben a monetáris politika alapvetően a leértékelési ütem fokozatos csökkentésével hűtötte az inflációs várakozásokat, illetve biztosította a forint mérsékelt dinamikájú reálfelértékelődését.
A hivatalosan megállapított árfolyamhoz képest a jegybank plusz-mínusz 2,25 százalékos eltérést tolerált, amely -- különösen az utolsó időszakban, amikor a felértékelési spekulációk állandósultak -- igen költségessé tette a rendszer fenntartását. A sávszélesítésre, illetve forintfelértékelődésre irányuló spekulációk letörését célzó nyíltpiaci műveletek után ugyanis a jegybank igen komoly kamatveszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Ezek az úgynevezett sterilizációs költségek a május 4-ei sávszélsítést követően nem nőttek tovább.
Ekkor a jegybank még fenntartotta a 0,2 százalékos havi leértékelési ütemet, bár piaci szakértők már akkor kétségbe vonták ennek jelentőségét. Éppen ezért a mostani lépésnek mindössze szimbolikus jelentősége van.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa augusztus 21-én döntött úgy, hogy október 1-jei hatállyal megszünteti a forint csúszó leértékelését. Az intervenciós sáv közepe mostantól stabilan a 276,1 forint/euró árfolyam lesz. A jegybank nyár végén azzal indokolta döntését, hogy a leértékelés várakozásokat befolyásoló szerepét az MNB által kitűzött inflációs célpálya vette át. Mától a magyar árfolyamrendszer gyakorlatilag megfelel az úgynevezett ERM II. rezsimnek, ami az eurózóna létrejötte előtt az EMU-tagországokat is jellemezte. Madár István-->
