Törvénytelen letéti számla
Többszörösen is törvénysértő a kormány azon lépése, amivel tavaly év végén 94,5 milliárd forintot letéti számlán menekített át az idei évre, ugyanakkor azt még tavalyi kiadásként számolta el -- foglalt állást az ÁSZ tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. A jogsértésre elsőként lapunk hívta fel a figyelmet.
A számvevőszék szokatlanul kritikus: az áhtv. előírásai nem tartalmaznak jogosultságot a kormány számára sem a többletbevételek felhasználására, sem a költségvetési előirányzatok növelésére. Erre csak vészhelyzetben lenne lehetősége. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Tállai András tegnap nem kívánta kommentálni az elmarasztaló megállapításokat.
Mint ismeretes, tavaly év végén majd százmilliárd forint felhasználásáról határozott a kormány. A pénz forrásának a költségvetés többletbevételeit jelölte meg. A tényleges pénzköltésre ugyanakkor nem került sor -- nagyrészt csak az idén nyáron használták fel --, ezért letéti számlára utalva menekítették azt ki a 2000. év költségvetéséből. A kiadási oldalon, azaz hiánynövelő tételként ugyanakkor még a 2000. évi büdzsében tartják nyilván, annak ellenére, hogy az áhtv. tételesen tiltja ezt a technikát. Lapunk úgy számolja, hogy a 2000. évi költségvetés valós hiánya a zársszámadásban megállapított 3,7 százalékos GDP-arányos értéknél 0,7 százalékponttal jobb, éppen 3 százalék lenne. (A tavalyi költségvetés tervezésekor 3,5 százalékos GDP-arányos deficitet gondoltak.)
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a letéti számlára helyezett pénzek negyedét, éppen 25 milliárd forintot, az idei költségvetés többletbevételei között is nyilvántartja a pénzügyi tárca.
Egyetlen lehetséges és törvényes eljárás szerint a tavalyi költségvetési hiány csökkentésére kellett volna fordítani a képződött töbletet -- véli Szekeres Imre, az Országgyűlés költségvetési bizottságának MSZP-s elnöke. Szerinte a miniszterelnöknek felelősségre kell vonnia a tavalyi mérleg elkészítéséért felelős pénzügyminisztert.
Komoly gond az is, hogy a szabálytalanság miatt módosítani szükséges a tavalyi mérleget, ez azzal a következménnyel is jár, hogy az idei többletbevételek 25 milliárd forinttal csökkennek. Újra kell gondolni azt is, hogy az idei többletet miként használja fel a költségvetés -- hívja fel a figyelmet Szekeres.
A jelentés számos egyéb szabálytalanságra is felhívja a figyelmet. A törvényjavaslatban a központi költségvetés bevételi főösszege 4,5 milliárd, a kiadási főösszege pedig 3,9 milliárd, a hiány pedig 0,7 milliárddal eltér a Magyar Államkincstár beszámolójában kimutatott összegektől.
Jelentésében kifogásolja a számvevőszék, hogy a zárszámadási törvényjavaslat az államadósságot nem az államháztartási törvénynek megfelelő részletezés szerint mutatja be. Az Országgyűlés így nem kap tájékoztatást az alrendszerekre bontott államadósságról.
Változás a korábbi évekhez képest, hogy az idei zárszámadás egyszerre terjeszti az Országgyűlés elé a társadalombiztosítási alrendszerről és a központi költségvetésről szóló beszámolót, így lehetővé vált az államháztartási alrendszerek közötti összefüggések bemutatása -- állapítja meg az ÁSZ.
