Vér fejleszthető emberi őssejtből
Mesterséges úton kifejleszthetők a vért alkotó sejtek a Wisconsini Orvosi Egyetem kutatóinak jóvoltából. Bejelentésük szerint emberi embrióból származó őssejteket -- azaz még differenciálatlan, bármilyen sejtféleséggé alakítható sejteket -- kezeltek úgy, hogy azok a vérben található sejtek közös elősejtjévé fejlődtek. Az USA tudományos akadémiájának kiadványában publikált eredmények felhasználásával a vérátömlesztéshez használt vér "nagyüzemi" pótlására kínálkozik lehetőség.
A kutatócsoport az őssejteket csontvelőbe ágyazva kezelte olyan vegyszerekkel, amelyek révén azok vérelősejtekké alakultak. Természetes körülmények között ezekből vörösvértestekké váló vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, illetve vérlemezkék fejlődnek ki. Mint ismeretes, a vörösvértestek a szervezet oxigénellátásáért felelősek, a fehérvérsejtek a védekező rendszerért, míg a lemezkék a sebgyógyulásért.
A 200-féle szövet alapjául szolgáló "biankó" sejteket, azaz az őssejteket először 1998-ban különítette el James Thomson -- emlékeztet a Bloomberg. Felhasználásuk óriási gyógyászati lehetőségeket rejt azáltal, hogy a sérült vagy hiányzó szövetek, hosszabb távon esetleg szervek pótlását ígéri. Ám a közelmúltban komoly etikai kifogásokhoz vezetett, hogy az ilyen kísérletekben leginkább használható sejtekhez emberi embrióból lehet hozzájutni. Nagy-Britanniában őssejtkutatások céljára akár az emberi klónozással létrehozott csírakezdeményezések is felhasználhatók, míg az USA-ban csak mintegy 60 őssejtláncolatra vonatkozik az amerikai elnök engedélye.
Az őssejtből előállított vér nem megoldás a várellátás szempontjából -- válaszolt lapunknak az Országos Vérellátó Szolgálat tudományos tanácsadója. Szabó János Elemér szerint egyelőre már csak költséges volta miatt sem válik általánossá a "vérgyártás" és -pótlás ezen módja. Ráadásul akut esetekben nem is alkalmazható, hiszen egy azonnali transzfúzióra szoruló beteg esetében nem lehet kivárni azt az 1-2 hónapot, amíg laboratóriumban kifejlődik a saját vére. Viszont használhatónak tűnik az eljárás azoknál a betegeknél, akik csontvelő-átületésre szorulnak.
A szakember szerint az érintett tudományág gyors fejlődése mellett akár 5-10 éven belül is használható vér készülhet a fenti laboratóriumi eredmények alapján, ám addig még számtalan gyakorlati kérdést meg kell oldani, például, hogy hogyan lehet a megfelelő számú setjhez jutni, vagy hogy milyen táptalajban lehet a tenyészetet a legkedvezőbb módon szaporítani.
A Magyaroszágon rendelkezésre álló vérmennyiség kielégíti a kórházak igényét, az elosztás koordinálása a múlt év derekán létrehozott Országos Vérellátó Szolgálat feladata.
