Árthat-e a bővítésnek a dekonjunktúra és a terrorakciók
A lassúbb gazdasági növekedés magasabb munkanélküliséget hoz magával, ami az uniós közvéleményben a bővítéssel szembeni félelem erősödéséhez vezet -- sűrítette össze következtetésének menetét lapunk érdeklődésére Peter Havlík, a WIIW-tanulmány szerzője. Szerinte ilyen körülmények között a politikusok nehezebben tudják elmagyarázni a tagállamok lakosságának, hogy mennyire kedvező a bővítés költség-haszon mérlege az unió szempontjából is. Mindezt erősíti a terrortámadások következtében tovább növekvő recessziós veszély -- mondta Havlík.
Csaba László kutató közgazdász viszont nagyobb akadálynak látja a bővítés szempontjából a tagjelöltek belső gondjait, mint a gazdasági lassulást. A CEU egyetemi tanára lapunknak azt mondta, hogy a munkanélküliség is elsősorban a közép-európai térség egyes országaiban jelent problémát: Lengyelország nincs felvehető állapotban, Csehország "keményen dolgozik saját helyzetének elrontásán", Szlovákiában Meciar visszatérése, Szlovéniában pedig a kilátásba került nettó befizetői pozícióból adódó érdekcsökkenés jelent nehézséget. Csaba László szerint el kell gondolkozni azon, hogy a makrogazdasági érvek helyett nem inkább a biztonságpolitikaiaknak kellene-e nagyobb súlyt biztosítani a csatlakozási argumentációban.
A terrortámadások csatlakozási tárgyalásokra gyakorolt hatása kapcsán a leggyakrabban a bel- és az igazságügyi együttműködés fejezete kerül szóba. Júliusban még abban reménykedtek a magyar külügyi vezetők, hogy ezt a témát októberben sikerül lezárni, ma már egyértelmű, hogy erre nincs esély. Lapunk információi szerint csak a november 27-i vagy a december 11-i fordulón van remény a dosszié félretételére.
A tárcánál azonban továbbra is úgy látják, hogy a késlekedés csupán technikai jellegű. Magyar értékelés szerint a terrorakciók következtében sem a csatlakozási követelményrendszer, sem hazánk felkészülésének a megítélése nem változott. Az uniós közvéleményt (és talán még a döntéshozókat is) lélektanilag természetesen befolyásolják a támadások, de ez akár gyorsítást is eredményezhet a tárgyalásokon -- vélik magyar illetékesek. Ha ugyanis egy tagjelölt felkészült, akkor az EU-nak érdeke minél előbb lezárnia vele a tárgyalásokat egy adott témában, hogy mielőbb kiterjeszthesse a biztonság zónáját kelet felé.
Márpedig külügyi megítélés szerint hazánk felkészültnek tekinthető ebben a témakörben. Mintegy negyven kérdésre adott a magyar delegáció kiegészítő információkat a tárgyalásokon ebben a fejezetben, s jelenleg ezek feldolgozása zajlik az uniós oldalon. A Külügyminisztérium továbbra is úgy látja, hogy nincs akadálya a fejezet lezárásának a belga elnökség alatt.
Hivatalos uniós nyilatkozatok szerint sem a gazdasági lassulás, sem a terrorakciók nem árthatnak a bővítés ügyének -- sőt, utóbbiak még segíthetik is azt. Az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetője például a közelmúltban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a bővítés költségeit elkülönítették az uniós büdzsén belül, ezért azok nem eshetnek áldozatául a gazdasági lassulásnak, a terrorakciók pedig az integrációs folyamatot erősítik (VG, 2001. október 9.).
