Emelkedő büntetési tételek
A bíróságok által kiszabott büntetésekben is egyre inkább érezhető a büntető törvénykönyv (Btk.) elmúlt években végrehajtott többszöri szigorítása, mivel a jogerősen elítéltek száma az elmúlt három évben az ismertté vált bűncselekmények számának 25 százalékos csökkenése ellenére sem esett lényegesen vissza. Sőt, a szabadságvesztésre ítéltek száma -- a Legfőbb Ügyészség (LÜ) adatai szerint -- az 1998-as kevesebb mint 31 ezerhez képest tavaly több mint 32 ezer volt.
A 100 ezer lakosra jutó fogvatartottak száma jelenleg 170 körül mozog, ami még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a represszív büntetési formákat szem előtt tartó angolszász országokban, ahol jelenleg 100 ezer lakosra mintegy 700-800 fogvatartott jut. Ugyanakkor a magyar jogrendszerhez közelebb álló, de számos alternatív büntetési módszert is alkalmazó nyugat-európai országokban ez a szám csupán 60-80 körül mozog -- mondta Hans Jörg Albrecht, a freiburgi Max Planck Intézet vezetője az Országos Kriminológiai Intézet tájékoztatóján.
A büntető jogszabályok eddig végrehajtott és őszre tervezett újabb szigorítása beleillik a kelet-közép-európai térségben megfigyelhető tendenciába, miszerint a bűnözés mértékének növekedése miatt az egyes bűncselekmények büntetési tételeit is jelentősen szigorították az elmúlt években -- fejtette ki Nagy Ferenc. Ugyanakkor az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa szerint nem elég a büntetési szankciók egyoldalú felemelése, mert a szervezett bűnözés megjelenési formája és tevékenysége rendkívül sokoldalú, így az erre való reagálás is többirányú megközelítést igényel. Így például az elkövetők pénzügyi-gazdasági hátterét is el kell lehetetleníteni alternatív szankciók -- például pénzbüntetés -- bevezetésével.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az anyagi jellegű szankciók és a vagyonelkobzás bevezetése mellett szólhat az is, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma 600 ezerről 450 ezerre mérséklődött 1998 óta, azonban az elkövetési érték az 1999-es csökkenés után ismét növekedésnek indult, s az egy évvel korábbi 80,7 milliárdot követően 2000-ben meghaladta a 96,5 milliárd forintot.
A büntetőszabályok az őszre tervezett Btk.-módosítás értelmében tovább szigorodhatnak, ugyanakkor a pénzügyi szankciók alkalmazásának irányába mutat a 2003-ban hatályba lépő új büntetőeljárási törvény tervezett módosítása, amelyről az Országgyűlés várhatóan az év végéig dönt. A vagyonelkobzás kiterjesztésének értelmében az eddig csak mellékbüntetésként alkalmazott rendelkezést intézkedésként is el lehet majd rendelni -- közölte Soós László. Az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: az Országgyűlés előtt lévő tervezet értelmében amennyiben sikerül valakire rábizonyítani, hogy egy bűnszervezet tagja volt, akkor minden olyan vagyontárgya elkobozhatóvá válik, amelyet a bűnszervezetben való tevékenysége idején szerzett.
