Fókuszban az export

Az export és az import 9-10 százalékos éves bővülését tűzi ki célul a kormány középtávú külkereskedelmi stratégiája, (euróban mérve az első fél évben közel 20 százalékos volt mindkét irányban a forgalom bővülése). Egy ilyen dinamika minden helyzetben átlagon felüli teljesítmény, s szeptember 11-e óta a korábbinál is nagyobb ráfordítást igényel elérése -- állítja Kádár Béla volt külgazdasági miniszter, jelenleg magyar OECD-nagykövet. A látványos minőségű és mennyiségi fejlődés ellenére feszültségforrások is vannak a GDP 60 százalékányit adó magyar külkereskedelemben.
A kereskedelmi mérleg hiánya relatíve ugyan csökkent, de fennáll annak a veszélye, hogy megbomlik a meglévő egyensúly, ha az áruforgalom hiányát a szolgáltatási szektorok többlete és a tőkebeáramlás nem tudja legalább nagyobb részt ellensúlyozni.
Hátrányosan érinti az exportot s a kereskedelmi és fizetési mérleg hiányát a forint sávszélesítést követő felértékelődése is. Elmarad a kívánatostól a szomszédos országok, a tengerentúli fejlett és fizetőképes államok részesedése az exportban. A szerkezeti problémák, a struktúraváltás és a beruházások elmaradása miatt a mezőgazdasági kivitel szintje nem tükrözi az ágazat tényleges adottságait. A külgazdasági stratégia megállapítja azt is, hogy az utóbbi években stagnál a közvetlen külföldi tőkebefektetések szintje. Ösztönözni kell a már megtelepedett cégeket, hogy beszállítóikat magyarországi befektetésre biztassák.
Az eszközök céltudatosabb, koncentráltabb alkalmazásával sokat lehet tenni a növekedési dinamika érdekében -- mondta lapunknak Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, akitől megtudtuk: jövőre legalább 50 százalékkal megnövelik a külügyi tárca kezelésében lévő kereskedelmi célelőirányzat összegét.
A most elfogadott külgazdasági stratégiát átmenetinek tekinti a kormány; ahogy Martonyi János külügyminiszter a napokban fogalmazott: az uniós csatlakozásunkig még van önálló külgazdaság-politikánk. Voltak ugyan olyan vélemények, hogy felesleges pár évre külön stratégiát gyártani -- ismerte el Balás, ám annak szükségességét Kádár Béla sem vitatja. Mint mondja: egy olyan kicsi, külgazdaság-érzékeny országban, mint Magyarország, ahol a külső feltételek meghatározóak, törekedni kell arra, hogy stratégiai csomagokkal javítsanak a helyzeten.
A külkereskedelem évi 9-10 százalékos bővülését a dokumentum a kereskedelmi mérleg legfeljebb kismértékű romlásával képzeli el. Ehhez -- Balás Péter szerint -- diverzifikálásra van szükség mind az EU-n belül, mind pedig azon kívül. Ma már külkereskedelmünk mintegy háromnegyede az unióval bonyolódik. Tavaly kivitelünk 84, behozatalunk 75 százaléka szabad kereskedelmi partnereinkkel valósult meg.
A jelenlegi világgazdasági helyzetben mind Balás, mind Kádár szerint a korábbinál is nagyobb szükség van a meglévő állami eszközök hatékonyabb felhasználására. Kádár Béla szerint a globális gazdaságban -- ahol az áru- és tőkeáramlási korlátok egyre inkább eltűnnek -- a versenyképesség erősítésére kell minden stratégiát összpontosítani. Erre a külgazdasági stratégia ugyancsak nagy hangsúlyt fektet, s elengedhetetlenné teszi, hogy Magyarországon tekintsék át az adó- és járulékfizetési rendszer EU-követelményekhez igazításának ütemezését.