Gyengülő inflációs nyomás

A 12 havi árindex december óta csökken. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy a devizáért exportált termékek ára a forint erősödésével automatikusan csökken. Ez látványosan jelentkezik az exportárindexben is, hiszen augusztusban már 1,3 százalékkal olcsóbbak voltak az ipari termékek, mint tavaly ilyenkor. A másik, örvendetesebb tényezője a csökkenésnek, hogy a belföldi inflációs nyomás is mérséklődik. 2000 novemberében a belföldi árindex még 16,2 százalékos éves drágulást mutatott, azóta minden hónapban lassult az áremelkedés dinamikája, augusztusban 8,3 százalék volt az egyéves drágulás mértéke. Ez már csak azért is érdekes, mert két éve ez az első hónap, amikor az ipari termékek belföldi értékesítési árindexe alacsonyabb, mint a fogyasztói árindex -- hívja fel a figyelmet Kovács György, a DG-Bank makroelemzője.
Az áremelkedési ütem csökkenése az egyhavi árindexeken is meglátszik, hiszen júliushoz képest mindössze 0,1 százalékos volt a drágulás. Ez a növekedés elsősorban a villamosenergia- és a gáz-, gőz-, vízellátás ágazatban történt havi 1,3 százalékos áremelkedés következménye.
Az infláció szempontjából kifejezetten kedvezően alakulnak az árak az élelmiszeriparban. Augusztusban meredeken esett a 12 havi árindex, így a májusi, 20 százalék feletti érték helyett már csak 12,9 százalékos drágulást mutat. Ez egyébként egybavág a mezőgazdasági termelői árak statisztikájával is, amely szintén azt mutatja, hogy enyhül az agrárszektorban az elmúlt egy évben tapasztalt inflációs nyomás.
A fenti kedvező adatok ellenére Kovács nem túlságosan bizakodó az infláció lefutásával kapcsolatban. Szeptember az utolsó olyan hónap volt, amelyben erős bázishatás segítette a fogyasztói árindex csökkenését. Így valószínű, hogy a drágulás mértéke az augusztusi 8,7 százalékról erősen csökken, de az év utolsó negyedében nem lát esélyt további jelentős mérséklődésre. Éppen ezért Kovács azon elemzői kisebbség tagjai közé tartozik, amely úgy vélekedik, az infláció év végére nem csökken 8 százalék alá. Bár a szakértői prognózisok között nincs nagy különbség, az eltérés azért tűnhet fontosnak, mert a jegybank inflációs célkitűzése 8 százalék alatti árszínvonal-emelkedésről szól. (MI)