Hiányzik az "európai FBI"

A tagországok egy része főleg azért vonakodik a már megszerzett értesülések -- egyébként rendkívül célszerűnek látszó -- továbbadásától, mert azzal sokat elárulnának hírszerzési módszereikről, és könnyebben kideríthetővé tennék ügynökeik személyazonosságát. Óvatosságra ad okot az is, hogy a szeptember 11-i támadás után különösen fontossá váltak az úgynevezett humán értesülések, az ezekhez való hozzáférés pedig hosszadalmas előkészületeket igényel. Az egyes országok ellenérdekeltségének leküzdéséről tegnap Belgiumban tanácskoztak az uniós titkosszolgálati vezetők.
A hírszerzési adatok cseréjének élénkítését részint azzal kívánják elérni, hogy fokozzák az unió közös igazságügyi és rendőri szerveinek (Eurojust és Europol) a szerepét. Ez utóbbi még korántsem funkcionál az Amerikai Szövetségi Nyomozóirodához (FBI-hoz) hasonló módon, mert jogköre csak információgyűjtésre, -elemzésre és -cserére van. Tényleges nyomozás vagy letartóztatás ügyében csak annyit tehetnek, hogy tippet adnak a tagállamok megfelelő rendőri szerveinek.
A hágai székhelyű Europol hatáskörének kiterjesztésében az első lépés az lesz, hogy székhelyén és szervezeti keretei között létrehoznak egy terrorellenes hírszerző egységet. Az Európai Bizottság a következőkben létre akarja hozni a "szabadság, biztonság és igazságosság" európai térségét. Csak valamikor ezt követően lehet érvényt szerezni a francia és német kormány azon közös tervének, amely valódi európai uniós rendőrség felállítását célozza.

Az európai titkosszolgálatok közötti információcsere az Egyesült Államok elleni terrortámadás dacára is akadozik -- hangoztatja cikkében az Irish Times. A helyzeten javítandó tegnap tanácskoztak az EU-tagállamok titkosszolgálatainak vezetői, egyes kormányok pedig az amerikai FBI-hoz hasonló, uniós hatáskörű bűnüldöző szervezet felállítását sürgetik. VG-összefoglaló-->