Nagy István: Brüsszel elárulta az európai gazdákat az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás aláírásával
Ursula von der Leyen elárulta az európai gazdákat — közölte az agrárminiszter a Facebook-oldalán.
Az Európai Unió és a Mercosur szombaton Asunciónban, Paraguayban aláírta a mérföldkőnek számító szabadkereskedelmi megállapodást – a legnagyobb egyezményt, amelyet Brüsszel valaha kötött –, amely 700 millió állampolgárt érint – jelentette az Euractiv. Von der Leyen hangsúlyozta a megállapodás geopolitikai jelentőségét is.
Amikor két, a miénkhez hasonló régió egy hangon szólal meg a globális kérdésekben, a világ odafigyel.
A megállapodást a Banco Central del Paraguayban pecsételték meg, ugyanazon a helyszínen, ahol 1991-ben aláírták az asuncióni szerződést, amely létrehozta a Mercosur-blokkot Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay között. Az ünnepségen António Costa, az Európai Tanács elnöke is részt vett.
A Mercosur oldaláról Santiago Pena paraguayi elnök, Rodrigo Paz bolíviai, Javier Milei argentin és Yamandú Orsi uruguayi, valamint José Raúl Mulino panamai elnök, a Mercosur társult tagja vett részt az aláírásban.
Von der Leyen és Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa pénteken korábban Brazíliába utazott, hogy találkozzon Lula da Silva elnökkel, aki nem vett részt a szombati ünnepségen, és külügyminisztere képviselte.
A magyar gazdák is kiakadtak a döntés miatt
Magyarország agrárminisztere Facebook-videójában megfogalmazta, hogy Ursula von der Leyen ezzel a döntéssel megásta a sírját az európai élelmiszer-termelésnek.
Mégpedig azzal, hogy aláírta a Mercosur-egyezményt, azaz az Európai Unió és a dél-amerikai országok szabadkereskedelmi egyezményét. Rendkívül negatív hatásai lesznek ennek, hisz nem egyedülálló döntésről van szó. Egy folyamatról van szó, hisz az első ciklusában – emlékeznek még – Frans Timmermans alelnökkel közösen olyan szélsőséges zöldideológiákat erőltettek rá az európai agráriumra és az európai gazdaságra, amely teljesen versenyképtelenné tette. Hol van ma már Frans Timmermans? De a hatása még a mai napig is itt él közöttünk
— nyilatkozta Nagy István.
Ukrajna kérdése is a háttérben lappang
A miniszter megemlítette az Ukrajnával megkötött szabadkereskedelmi egyezményt is, amely teljesen felborította a piacokat. Elárulta, hogy amint a Green Deal létrejött, minőségi élelmiszer jött létre, de nem védték meg a piacot.
Rászabadították a teljesen ellenőrizetlen körülmények közül termelődött ukrán mezőgazdasági termékeket a piacra. Innentől kezdve nagyon nehéz helyzetbe kerültek már attól a döntéstől is a gazdák. És akkor képzeljük el, most mindez még a dél-amerikai országok mezőgazdasági termékeivel is kibővül. Európai Unió élelmiszer-ellátása nem lehet politikai játszmák részesei. Korgó gyomorral autót vezetni sem jó.
– fogalmazott Nagy István.
„Korgó gyomorral nem tudjuk élvezni a gazdaságnak az előnyeit. Viszont nem lehet máról holnapra újraindítani az európai agráriumot, ha tönkremegy. Ha csak egyetlenegy kilogramm élelmiszer is érkezik a dél-amerikai országokból, az már itt fölösleg. Ki fogja abbahagyni? Kinek lesz felesleges terméke?”
Vetni kell előbb, hogy majd aratni lehessen
Nagy István elmondta: „Egy gyárnak a négy sarkán lévő négy csavart bármikor föl lehet szedni és odébb lehet vinni.” Az élelmiszert előállítani azonban nem lehet ilyen gyorsan, hiszen az egy életforma, egy életvitel. „Ha ezt tesszük tönkre, kockáztatjuk az önellátásunkat, kockáztatjuk a biztonságunkat. Európa elveszíti az utolsó szuverenitását is, hisz a történelem annyiszor bebizonyította már, hogy az élelmiszerrel való önellátás a legnagyobb stratégiai érdeke minden országnak. Most ezt kockáztatjuk” – húzta alá.
A magyar kormány a gazdák oldalán áll. Fogalmazhatunk úgy is, a jó oldalon, a biztonság oldalán. Ellenezzük minden erővel, hogy ez a megállapodás életbe lépjen. Támogatjuk a gazdákat strasbourgi tüntetésen, hogy az Európai Parlament ne szavazza meg, ne ratifikálja ezt az egyezményt. És elkövetünk a továbbiakban is mindent, hogy az Európai Unió élelmiszer-ellátása és többek között a magyar gazdák megélhetése és a magyar emberek minőségi élelmiszerrel való ellátása sohase szenvedjen csorbát egyetlenegy pillanatra sem.
– közölte az agrárminiszter, majd hozzátette: „Ezért dolgozunk ma is és a jövőben is. Számíthatnak ránk.”
Miért nem ideális az EU–Mercosur-megállapodás az európai gazdák számára?
Arról már korábban beszámolt a Világgazdaság, hogy a Mercosurrel való megállapodás célja az is, hogy védelmet biztosítson az emberek, állatok és növények életének és egészségének” – áll az EU és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi egyezmény hatodik részében. Nem véletlen, hogy ennek a témának egy önálló fejezetet szenteltek a megállapodás szövegében, hiszen a megegyezés egyik legfőbb akadálya eddig a dél-amerikai élelmiszer-biztonsági garanciák hiánya volt. A megállapodást ugyan aláírták, de a gazdatüntetéseken és a közvéleményben is rendre megjelennek azok az érvek, hogy az élelmiszer-biztonsági szabályok hiányát nem lehet holmi írott szerződésekkel pótolni. Az elmúlt időszak dél-amerikai botrányai ugyanis nem azt mutatják, hogy pozitív irányba indult volna el Brazília vagy Argentína ellenőrzési rendszere.
Egy több ezer kilométeres tényfeltáró misszió során írországi újságírók – rejtett kamerával – egyszerűen csak besétálhattak az utcáról az agrárüzletekbe, és a receptre kapható, injekciós antibiotikumokat, köztük a legfontosabb, kritikus jelentőségű antimikrobiális szereket is, recept, kérdések vagy a vásárlói adatok rögzítése nélkül vásárolhatták meg. A farmok, piacok és vágóhidak látogatása során olyan szarvasmarhákkal találkoztak, amelyek nem rendelkeztek hivatalos füljelöléssel. Eltávolítható füljelöléseket alkalmazó és eltávolító eszközöket együtt, szabadon árultak, és nem létezett működő nemzeti adatbázis az állatokról vagy a gazdaságokról. Ezek a megfigyelések alapvetően ellentmondanak mind a bizottságnak az EU–Mercosur-megállapodásról tett nyilvános kijelentéseinek, mind az EU saját, az antimikrobiális rezisztenciára és a nyomonkövethetőségre vonatkozó „One Health” stratégiájának.
