Felelőtlenség a köbön: máris levágná Magyarország egyik végtagját a Tisza Párt új gazdasági tótumfaktuma
Szombaton mutatta be Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a párt gazdaságfejlesztési és energiapolitikáért felelős új vezetőjét, Kapitány Istvánt. Az üzletember 37 éven át dolgozott a Shellnél különböző pozíciókban, és sokáig alelnöke is volt, míg 2024-ben ott nem hagyta a globális olajipari vállalatot.
Máris levágná az ország aranytojást tojó tyúkját a Tisza Párt új gazdasági tótumfaktuma
A korábbi felső vezető a Tiszta Hang podcastműsorában több ponton is kritizálta a jelenlegi gazdaságpolitikai kurzust, amely szerinte hibák sorozatát követte el a múltban, ezek között említette a repteret.
Nem az az állam dolga, hogy luxusberuházásokra vagy repterekre költse a polgárok pénzét, miközben az alapvető szolgáltatások összeomlanak
– fogalmazott a Kontroll tudósítása szerint Kapitány István, aki félreérthetetlenül a ferihegyi reptér visszavásárlására utalhatott. Mint ismert, 2024 júniusában jelentette be a kormány, hogy eladása után húsz év évvel újra magyar tulajdonba került a Budapest Airport Zrt, amelyben a magyar állam 80 százalékos tulajdonrészt, míg a társbefektető és üzemeltető Vinci 20 százalékot szerzett. Az adásvételre azért volt szükség, mert 2004-ben a Gyurcsány-kormány 450 milliárd forintért eladta a nemzet légikikötőjét egy kanadai nyugdíjalap és szingapúri befektető alkotta konzorciumnak. A korább tulajdonosra azonban rengeteg panasz érkezett, ilyen volt az a bádogterminál, amelyben a fapados légitársaságok utasainak kellett várakozniuk. Emiatt 2019-ben a kormány egy 77 pontos listát is összeállított, és felszólította a tulajdonost, hogy végre normális repteret üzemeltessen.
A legjövedelmezőbb üzletág ma repteret üzemeltetni
Annak ellenére, hogy tetemes összegbe került az adásvétel, már rövid távon jelentős bevételt hozhat az államkasszának, amit bizonyít, hogy 2025-ben 100 milliárd forint osztalékot fizetett be a Budapest Airport a költségvetésbe.
De nem csak emiatt kötött jó bizniszt a kormány: a reptérnél jövedelmezőbb üzletágat aligha lehet elképzelni a jelenlegi gazdasági környezetben.
A Covid után évről évre egyre szebb számokat a produkál a nemzetközi turizmus, a 2024-es évet is rekordárbevétellel zárta a Budapest Airport. Történetének minden korábbi forgalmi rekordját megdöntötte: 17,6 millió utas és közel 300 ezer tonna légi áru fordult meg a reptéren. Ennek köszönhető, hogy a korábbi tulajdonos tavalyelőtt 412,5 millió euró nettó árbevételt és 177 millió eurós nyereséget könyvelt el.
2025-ben már megközelíthette a 20 milliót az éves utasforgalom, ami szintén abszolút rekord, azonban messze nem ez a vége a történetnek:
a mostani számítások szerint a 2030-as évek végére 35 millióra nőhet a ferihegyi reptér éves utasforgalma. Ekkortól várható az indiai és kínai turistaáradat berobbanása.
Tehát arra is van esély, hogy akár egy évtizeden belül is visszahozza az árát a légikikötő, amit a hamarosan induló beruházások is támogatnak. A következő években óriási volumenű fejlesztések valósulnak meg:
- a gyorsforgalmi várhatóan jövőre indulhat el,
- a ferihegyi gyorsvasútberuházás 2028-ban kezdődhet,
- a 3-as terminál megépítése pedig már idén, ezek a beruházások 2031–32-től újabb lendületet adhatnak a reptér fejlődésének.
Fontos számításba venni, hogy nem véletlen az sem, hogy a legtöbb légikikötő állami tulajdonban van Európában, ezért volt is fájó döntés, amikor 2004-ben, úgy, ahogy van, magánkézbe adta az akkori kormányzat.
Így nem nehéz elképzelni, hogy egy Tisza-kormány várhatóan hasonló lépésre szánná el magát.
Mivel nem tekinti prioritásnak a nemzeti tulajdon erősítését, könnyen külföldi tulajdonba kerülhetne ismét a reptér. A jelenlegi gazdaságpolitikai kurzus ezzel szemben nemzetgazdasági és stratégiai eszközként tekint a reptérre.
A bankok és a multik jól járnának egy Tisza-kormánnyal
Jól látható, hogy a Tisza Párt, ha az április 12-i országgyűlési választáson győzne, kifejezetten piacbarát, a bankokkal és a multikkal közelebbi viszonyt ápoló gazdaságpolitikát követne, amit alátámaszt a párt két gazdasági potentátjának személye is:
- míg Kármán András az Erste Lakástakarékpénztár Zrt.-től, tehát a bankvilágból érkezett a politika világába,
- addig Kapitány István a világ egyik legnagyobb olajipari multijától.
Kármán András a Bloombergnek adott novemberi interjújában sem hagyott kétséget afelől, hogy mire lehetne számítani egy Tisza-kormánytól. A szakember, aki rövid ideig Orbán-kormányban államtitkár is volt, ám az IMF hazaküldésével és a bankadóval nem értett egyet, azt mondta, hogy kormányra kerülésük esetén visszavonnák a külföldi vállalatoknak járó „túlzó” adókedvezményeket, ugyanakkor más ágazatok, például a bankok terheit kivezetnék.
Impextől a Shellig: göröngyös úton át jutott el a politikáig Kapitány István
Kapitány István karrierje a szocialista időszak külkereskedelmi világában indult. Az Interagnál dolgozott, amely a Royal Dutch Shell magyarországi képviseletét látta el, majd innen vezetett az útja a multinacionális olajvállalathoz. A Shellnél majdnem negyven évet töltött, a globális alelnöki pozícióig jutott. Távozása 2024 áprilisában sokakat váratlanul ért, különösen Magyar Péter politikai színre lépését követően. A vállalatvezető ezután egyre nyíltabban beszélt arról, hogy nem zárkózik el a politikai szerepvállalástól.
Több interjúban is megerősítette ezt, miközben a baloldalról egyértelmű jelzéseket kapott. Kóka János volt SZDSZ-es miniszter nyilvánosan is arra buzdította, hogy működjön együtt Bajnai Gordonnal és más globális üzleti szereplőkkel.
Kapitány István szakmai múltja szorosan kapcsolódik az LNG-kereskedelemhez. Saját elmondása szerint a Shell és a magyar kormány között is lobbizott a cseppfolyósított földgáz magyarországi értékesítéséért, ami végül hosszú távú szerződésben öltött testet. Ez a megoldás azonban eddig kiegészítő szerepet töltött be, nem az orosz energiahordozók kiváltását szolgálta.
