Megkezdődött a katonai válaszcsapás

"Parancsomra az Egyesült Államok hadserege csapásokat kezdett mérni az talibán rendszerre, az Al-Kaida terrorszervezet kiképzőtáboraira és katonai létesítményeire" -- jelentette be Bush elnök washingtoni idő szerint vasárnap 13 órakor (magyar idő szerint 19 órakor) tartott tévébeszédében. A BBC és a CNN már néhány perccel korábban beszámolt arról, hogy robbanások zaja hallatszott az afgán fővárosban, Kabulban, illetve Kandahárban, a tálib rezsim legfőbb központjában, később pedig Dzsalálábádból is detonációkról érkezett hír, ahol a tálib milícia székel.
Bush szerint az amerikai akciót "a világ kollektív akarata támogatja", s azokat gondosan célozva hajtják végre. Bejelentése szerint a tálin rendszernek "meg kell fizetnie az árat" azért, hogy terroristákat bújtat. "Ebben a konfliktusban nem lehet semlegesnek lenni" -- figyelmeztetett az amerikai elnök. "Ma Afganisztánra koncentrálunk, de a harc szélesebb" -- szögezte le Bush.
A csapásokban az USA és Nagy-Britannia haderején kívül Kanada, Ausztrália, Franciaország és Németország is részes -- közölte tévébeszédében Bush. Arról azonban nem szólt, hogy ez a részvétel mit jelent a gyakorlatban -- az első hírek alapján kizárhatónak tűnik, hogy konkrét fegyveres fellépést. Hírek szerint a csapások megindítása előtt az amerikai elnök telefonon felhívta Putyint.
"Több mint két héttel ezelőtt egyértelmű és konkrét követelések sorozatát adtak át a tálib vezetőknek" -- mondta Bush. "Zárják be az Al-Kaida kiképzőtáborait, adják ki a terrorszervezet vezetőit, engedjék szabadon az összes fogva tartott külföldit", illetve engedjenek be nemzetközi ellenőröket. "Egyetlenegy kérésnek sem tettek eleget" -- emlékeztetett az elnök.
"Új frontot nyitunk terroristaellenes harcunkban, hogy a szabadság győzedelmeskedjen a félelem felett" -- jelentette ki Ari Fleischer fehér házi szóvivő is, miközben Kabulból robbanások és légvédelmi rakéták tüze hallatszott. Az áramszolgáltatás megszűnt a városban.
Az első robbanás magyar idő szerint 18:27 tájékán következett be. öt nagy detonáció rázta meg a várost, amelyet légelhárító lövedékek követtek. Az áramszolgáltatás már az első robbanás után megszűnt. A robbanások a város délnyugati részében következtek be, ott, ahol, a Darulaman palota, az ősi királyi székhely valamint a Balahisar erődítmény is található. A csapások állítólag leromboltak a kandahári repülőtéren egy nagyobb katonai irányítóközpontot is.

Az akció előkészítéseként a múlt hét végén Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Tony Blair brit kormányfő tárgyalt az Afganisztánt övező térségben. Rumsfeld Szaúd-Arábia és Omán után Egyiptomban és Üzbegisztánban, illetve Törökországban tárgyalt, biztosítandó, hogy ezek az országok politikailag támogassák a műveletet. Az Afganisztánnal északról határos Üzbegisztánba ottléte után közvetlenül érkezett meg 1000 amerikai hegyivadász, akiket nemcsak nehéz terepviszonyokra, hanem szélsőséges időjárási körülmények elviselésére is kiképeztek. Iszlam Karimov üzbég államfő közölte, hogy országa egyik repülőterét is megnyitja amerikai teherszállító gépek számára, de ezek csak humanitárius segélyt hozhatnak, mentőtevékenységet fejthetnek ki. A tálibok mindenesetre bejelentették, hogy 8000 katonát vezényeltek az üzbég határra.
Blair Moszkvában, Indiában és Pakisztánban tárgyalt -- a BBC tudomása szerint -- Afganisztán politikai jövőjéről, gazdasági megsegélyezéséről; Pakisztánnak is ígért gazdasági támogatást.
Az ENSZ egyidejűleg Afgán Fórum néven donorkonferenciát szervezett Genfben, ahol a résztvevők 608 millió dollárt ajánlottak fel az afgán menekültek javára a kért 584 millió helyett.
A fokozódó nyomást érzékelve a tálibok a hét végén felajánlották, hogy szabadon engednek nyolc, keresztény térítés bűnében elmarasztalt nyugati segélyszervezeti aktivistát, ha az USA nem támad. Az alkudozás gondolatának a lehetőségét elvetve azonban Bush elnök már szombaton kijelentette, hogy a tálibok kifutnak az időből.
Szokatlan szóváltás zajlott le Izrael és legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok között. Ariel Saron izraeli kormányfő -- reagálva Bushnak a palesztin államiság majdani elismerését meglebegtető szavaira -- azt találta mondani csütörtöki esti sajtóértekezletén, hogy az USA Izrael rovására egyezkedik az arabokkal. Az esetet Csehszlovákia 1938-as feldarabolásához hasonlította. A Fehér Ház rendreutasította Saront, majd az izraeli kormányfő mintegy elnézést kérve -- még a támadás előtt -- elismerően méltatta Bushnak a terrorizmus elleni harcra vonatkozó "bátor döntését".