Mekkora szavuk lesz a jelölteknek

Az eredeti menetrend szerint a miniszterek tegnap kezdődött kétnapos luxembourgi tanácskozásukon döntenek a 2004-es reformkonferenciát előkészítő "konvenció" által érintett témákról. A jelenlegi elképzelések alapján négy kérdés: az uniós alapszerződések egyszerűsítése, az alapvető jogok európai chartájának státusa, a nemzeti parlamentek szerepe és a hatáskörök megosztása az egyes kormányzati szintek között szerepelne a napirenden, mely a későbiekben még kibővülhet.
Bár formális döntés csak a decemberi laekeni EU-csúcson várható, a 70-100 fősre tervezett "konvenció" a tagállamok kormányainak egy a nemzeti parlamentek egy-egy kormánypárti, illetve ellenzéki, valamint az Európai Parlament és Bizottság egyelőre ismeretlen számú képviselőjéből állna. A belga elnökség a gazdasági és szociális, illetve a régiók bizottságának bevonását is szorgalmazta.
Támogatásra talált a civil szféra bevonását célzó kezdeményezés is. A még ismeretlen nevű fórum összetétele attól is függ, milyen definíciót találnak az EU miniszterei a "civil társadalomra"; várhatóan gazdasági szereplők, szakszervezetek, környezetvédő és más egyesületek kaphatnak meghívást.
A tagjelölt országok részvételét a "konvencióban" valamilyen formában minden tagország támogatja. Egy korábbi spanyol javaslat értelmében minden érintett feltétel nélkül kapcsolódhatott volna be a testület munkájába. Ez azonban majd csak a csatlakozási tárgyalások függvényében történhet meg. A legkeményebbnek Franciaország álláspontja mutatkozik, mely szerint a "konvencióban" valamely tagjelölt csakis már aláírt csatlakozási szerződés birtokában kaphatna helyet, addig csak megfigyelőként vehetne részt a munkában.
"Előzékeny magatartásnak" és a "helyes álláspontnak" nevezte a belga kormányfő véleményét az EUobservernek nyilatkozva Lua Hani, az észt parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke. A magyar hivatalos álláspont is az, hogy hazánk a kezdetektől részt kíván venni az ország jövőjét érintő javaslatok kidolgozásában.
Mint arra egy szakértő felhívta a figyelmet, először a testület pontos működését, jogkörét kell meghatározni, csak ezután lehet érdemben tárgyalni a tagjelöltek bevonásának módjáról. A belga elnökség elképzelése szerint a "konvenció" a spanyol elnökség vége, 2002 júniusa előtt kezdené meg munkáját, hogy egy éven belül előterjeszthesse az utána kezdődő kormányközi konferenciának az általa javasolt opciókat, lehetőségeket -- írja az Agence Europe.
A "konvenció" élére elnököt és elnökséget egyaránt állítanának. Az elnöki posztra esélyesek között Giuliano Amato egykori olasz, Wim Kok jelenlegi holland és Antonio Guterres portugál miniszterelnök neve is elhangzott.