Nincs több pénz az aszálykárokra

A kormány azért végzett vizsgálatot a 2000-es aszály következményeiről, mert az Országgyűlés az idén tavasszal -- Tóth Imre és Hanó Miklós kisgazda képviselők indítványára -- ez ügyben határozatot hozott. A parlamenti döntés 16-18 milliárdos kárenyhítést irányzott elő. A képviselők emellett vizsgálatot kértek a kormánytól, milyen versenyhátrányt jelent a magyar gazdálkodóknak, hogy elemi károk esetén nem részesülnek az unióshoz hasonló támogatásokban. Bár Tóth és Hanó a határozati javaslatot még tavaly októberben benyújtotta, az Országgyűlés azt csak az idén májusban szavazta meg. További késlekedést okozott, hogy a kabinet saját állásfoglalásáról jóval a parlament által megszabott, nyár közepi határidő után ad számot.
A kormány az aszály tényét már 2000-ben elismerte, de az egyszeri kárenyhítést nem tartotta indokoltnak az akkori költségvetési tartalékforrások hiánya miatt -- derül ki a mostani álláspontból. Az idei tartalékot pedig a kabinet szerint már nem lehet felhasználni múlt évi ügyekre. Fodor Balázs, az FVM helyettes államtitkára ugyanakkor lapunknak elmondta: a tárca a károk megelőzésére és csökkentésére még az elmúlt évben támogatást nyújtott az öntözővíz-használathoz, a talajműveléshez és a takarmányvásárláshoz, illetve áruhitel-akciót működtetett a vetőmag- és műtrágyabeszerzéshez. A kormánybeszámoló szerint a szárazság miatti veszteségeket részben kompenzálta a termelői árak 22,5 százalékos emelkedése is.
Az aszály egyébként tavaly 1,3 millió hektáron okozott károkat. Csaknem 570 ezer hektáron a hozamkiesés 50 százaléknál is nagyobb volt. A termelők a károkról bejelentést tettek, de pontos értékfelmérés nem történt. Ezért az országgyűlési határozat végrehajthatóságát a PM is megkérdőjelezte, mivel az utólagos kompenzációnak nem lenne dokumentálható alapja, vagyis igazságtalan pénzelosztáshoz vezetne. A PM és a MeH szerint ráadásul nem okoz hátrányt és nem határozza meg a magyar versenypozíciókat sem, hogy a kárenyhítő rendszer nálunk hiányzik. A hazai támogatások többsége ugyanis egyébként sem hasonló vagy azonos az EU-s dotációkkal.
Nem a gazdálkodók hibája, hogy a kárbejelentéseket az FVM nem ellenőrizte -- reagált Máhr András, a MOSZ titkára. Hozzátette: a kormánypártok eleve időt húztak a határozati javaslat elfogadásával. Szerinte nem lehet ok a kompenzáció megtagadására az sem, hogy a magyar támogatási rendszer általában nem felel meg az EU-s szabályozásnak. A kárenyhítést különösen indokolttá tenné, hogy a termelői árak 22,5 százalékos tavalyi emelkedése csak töredekét ellentételezte a veszteségeknek a tetemes terméskiesés miatt -- szögezte le.