Svájc nem enged a banktitokból

A tagállamok többsége már évek óta próbálja elejét venni, hogy polgáraik kamatadót nem alkalmazó államokba menekítsék megtakarításaikat. Az alkudozások során jutottak olyan kompromisszumos formulára, hogy egyes országok -- elkerülendő a káros adóversenyt -- a betétesekre vonatkozó információ szolgáltatásával helyettesíthetik a tőkejövedelmek megadóztatását. A most kapott tárgyalási felhatalmazás alapján az Európai Bizottságnak Svájccal, az USA-val, Liechtensteinnel, Monacóval, Andorrával és San Marinóval kellene tárgyalnia valamilyen, hasonló értelmű rendezésről.
Az információcseréről Svájc hallani sem akar, mert a betétesek adatainak kiadása egyet jelentene az ország számára különleges bevételi pozíciókat biztosító banktitok intézményének feladásával. Az alpesi ország álláspontját egyértelműsítendő a Reuters idézi a berni európai integrációs hivatal szóvivőjét, aki szerint "a banktitok csorbítása szóba sem jöhet". Az egyetlen dolog, amelyre Svájc mégis hajlana, az valamiféle kamatadónak az EU-polgárokra való alkalmazása lenne. Ezzel az adott viszonylatban meg lehetne szüntetni a megtakarításoknak külföldön történő elhelyezésére való késztetettséget. Bernben mindenesetre készek a Brüsszellel folytatandó tárgyalások mandátumának megfogalmazására, bár tudatában vannak azon előnynek, hogy egyes EU-tagállamok még mindig nem ratifikáltak egy korábbi, 1999 júniusában aláírt kétoldalú megállapodást a szárazföldi és a légi közlekedésről, illetve az agrárkereskedelemről.
Az EU számára bonyolítja a helyzetet, hogy a tagállamok egy részével sem sikerült tökéletesen rendezni a kamatadó ügyét. Ausztria, Belgium és Luxemburg például hétéves felmentést kapott az információadásra, ha addig forrásadó kivetésével közömbösíti a megtakarítások kimentésére gyakorolt vonzerejét.